a gyermekeket és a nyugdíjasokat kedvezményes belépővel várjuk.
Nézd meg a részletes programot, vagy nyerj belépőjegyet!
Úgyhogy a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy ez így még kevés lesz, tehát folytatjuk. Mondjuk a nehézfémkivezetésen kijött, hogy a kivezetés végéig kellene diétáznunk, de mivel az időközben elhúzódott, és már sok lett, egy kicsit módosítottunk a dolgon. Szabad akarat van. De aztán az ember belátja, hogy mégiscsak úgy lett volna jobb, ahogy a teste akarta... Összességében örülök neki, hogy megtapasztaltuk, hogy még szükségünk van rá. Amióta visszaálltunk, megint mennek le a kilók, és nem fáj a gyomrunk sem.
Újra bevezetem a reggeli szódabikarbóna-ivást, hogy kicsit lugosítsunk. Ami nagyon hiányzik, az a mozgás, de amint beköltözünk és rendeződünk, rögtön veszek bérletet valamilyen mozgásra. Tavaly rengeteget sportoltam, táncoltam, és nagyon hiányzik, szeptembertől szeretném újraszervezni az afrodance-csoportot. Remélem, összejön!
Ami viszont elmúlt a diétától, és nem tért vissza a kihágásunk ellenére sem:
Érdekességek a meatrixben.
Dehát ennek is megvan a maga fizikai korláta, ezért ennek a területnek a maximalizálása után beindultak az egyéb trükkök.
Természetesen visszaélések nem csak a húsiparban vannak. Néhány csemege más területekről:
A kiskapuk
Azt is régóta lehet már tudni, hogy az irányelv szerint az össztömeg 2%-át el nem érő összetevőt nem kell feltűntetni, hiába is vadásszuk a címkéket, soha nem tudjuk meg, hogy mi volt benne még 2% alatt, amit esetleg nem akartunk volna megenni.
Vagy a kedvenc megfogalmazásom a "zellert, tejet, földimogyorót, stb. felhasználó üzemben készült"... Értem én, hogy az allergiások miatt ezt rá kell írniuk, mert lehet benne számukra allergén. (Megjegyzem, nekem is csak jól jön, hiszen helyből nem veszem meg.) De ez számomra azt sugallja, hogy valójában nem tudják garantálni, hogy az üzemben lévő bármi belekerüljön.
Valamelyik nap olvastam egy csomagoláson a következő angol feliratot: Recept: nem tartalmaz mogyorót, Gyár/Üzem: nem használ mogyorót, Összetevők: nem tudja garantálni a mogyoró-mentességet...
Ami még bevett trükknek tűnik, amivel el lehet bújni a fogyasztóvédelem elől, az a titkos receptre való hivatkozás. Vajon ilyen esetben milyen eszköz van a fogyasztóvédők kezében? Mert ha a gyártó kiadja a pontos receptet - akár csak bevizsgálás végett -, akkor félő, hogy kiszivárog, márpedig az ipari kémkedés elég nagy méreteket ölt. Azt gyanítom, hogy ilyenkor saját bevizsgálót alkalmaznak... Ott van a Pick szalámitól a sok-sok féle sonkáig, a hamburger"hús"-tól a Cola-ig, amelyek mind le vannak védve, nem tudjuk, hogy mit eszünk. Mondjuk meg sem próbáltam kikérni az összetevőit a hamburgereknek, mert nem érintenek, de kíváncsi lennék, mit mondanának, hiszen - úgy tudom - fogyasztóként jogom van tudni az összetételét az adott, megvásárolandó terméknek. Kivéve persze ilyen esetekben...
Kicsit belekutakodtam, hova is kerül az az irtózatosan sok (0,3 Mt/év 1997-ben) vágóhídi melléktermék, ami évente keletkezik. Találtam is néhány érdekességet, itt van például ez (Hulladékhasznosításitechnológiák a gyakorlatban - Állati eredetű termékeket feldolgozó iparágak esetében):
Amit tehetünk:
Felhívás!!! (Időközben kedvet kaptam a további érdekességek felderítéséhez)
Most nem feltétlen vegetáriánusként, hanem mint a tudatos táplálkozás híve keresem azokat az embereket, akik segítenek összeszedni:
az élelmiszereinkben található "gyanús" összetevőket,
a trükköket, átveréseket, amiknek majd minden nap bedőlünk
Ha újságíró, tudatos táplálkozó, vagy érdeklődő laikus vagy, és találtál ilyen anomáliát, érdekességet, furcsaságot, kérlek jelezd itt a blogon, vagy e-mailben.
Folyt. köv.
Az ember a fenti meghatározás alapján lemond az állatok húsáról, de tojás és tejtermék szerepel az étrendjében, akár közvetlenül (tojásrántotta), akár közvetve (rejtve, pl. süteményekben, vagy késztermékekben tojáspor formájában)
A tejről való lemondás okai között szerepelnek egészségügyi vonatkozások is (tejallergia, stb.), de legfőbb érv szerint "a tejre az elválasztás után egyetlen állatnak, és az embernek sincs szüksége, pláne nem más fajok tejére." A húst, tojást és tejet (állati eredetű dolgokat) elutasító táplálkozás a ...
A tojást is fogyasztó növényevő ember táplálkozása. Amikor az ember lemond az állatok húsának fogyasztásáról, általában a különféle madarak, szárnyasok tojása még szerepel az étrendjén.
A tojásról való lemondás okai között szerepel az a szemlélet, hogy a tojás egy "potenciális élet", és mint ilyet, nem szükséges elvennünk. Továbbá a tojás elvétele sérti a "ne lopj" parancsolatot. További tojásellenes érv, hogy az állattartás gyakorlata sérti a jóízlést és az erkölcsöt, a tojástojó állatok méltatlan körülmények között vannak kihasználva. A húsról és a tojásról is lemondó életmód a ...
Különféle állatok tejét és/vagy tejtermékét is fogyasztó növényevő ember táplálkozása.
Tisztán növényevő táplálkozás. Az embert képességei, tulajdonságai, érzékszervei mind-mind a növényevésre teszik alkalmassá, ahogyan azt tudósok is bebizonyították és kijelentették, így Karl von Linné, svéd természettudós is: "Az ember külső és belső felépítése az állatokéval összehasonlítva azt mutatja, hogy a természetes étrendünket a növények alkotják."
Élő étel veg(etari)anizmus (nyerskoszt): a többségében (legalább 3/4 részben) friss, nem hőkezelt, növényi ételeket fogyasztó személy táplálkozása. Az összes állat a Természetben fellelhető formában fogyasztja táplálékát, mindenféle feldolgozás, sütés, főzés nélkül, nem véletlenül...
A veganizmus vagy vegán életmód a vegetarianizmust következetesebben megvalósító gyakorlat. A vegánok nem fogyasztanak és lehetőség szerint az élet más területetin sem használnak olyan termékeket, amely érző lényeknek fájdalmat, szenvedést és halált okoz, így se megölt állatok húsát, se állatoktól elvett tejet, tojást és méhészeti termékeket nem fogyasztanak, továbbá kerülik az állatokon kísérletezett kozmetikumokat, vegyszereket, állati eredetű ruhaanyagokat (bőr, szőrme, gyapjú, toll), stb.
Ki mit eszik a gyakorlatban?
A teljes értékű VEGÁN táplálkozás magába foglalja:
LACTO-VEGETÁRIUS – vegán életmód kiegészítve:
OVO-LACTO VEGETÁRIUS – lacto-vegetáriánus életmód kiegészítve:
A Candida gomba jelenléte 79-féle különböző méreganyag felszabadulásával jár, ezek a véráramba kerülve igen rossz közérzetet okozna (Candidás betegeknél jól megfigyelhető ez a jelenség). A fentiek közül két méreganyag, az alkohol és az acetaldehid (az alkohol lebomlásakor keletkező, másnaposságért felelős bomlástermék) mennyisége olyan magas a Candidások szervezetében, hogy azok majdhogynem részegnek érzik magukat tőle.
Fontos továbbá, hogy az acetaldehid reakcióba lép a dopamin nevű idegingerület-átvivővel (neurotranszmitter) is, mentális és érzelmi zavarokat (izgatottság, depresszió, rossz koncentrációs képesség és szétszórtság) okozva a Candidával küzdő betegeknek.
"Érzékeny embereknél az ún. "kínaiétterem-jelenséget" váltja ki (halántéktáji nyomást, hát- és fejfájást). A patkányoknál szaporodási zavarokat és - az utódoknál - tanulási nehézséget okoztak. Étvágynövelő hatása elhízáshoz vezet. A fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetően. A glutamátot általában szójából nyerik, és húskészítményekhez adagolják. Az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat.
Az ázsiai konyha úgy használja a nátrium-glutamát nevű ízfokozó adalékanyagot, mint mi Európában a sót és a borsot. Az éttermi asztalok elengedhetetlen kelléke. Pedig a legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, de idegi elváltozásokat is, mint pl. Parkinson- vagy Alzheimer-kór. Az összefüggésekre a 70-es években figyeltek fel, amikor hosszabb időt Kínában töltött páciensek egyaránt elesettségről, nyakban, karon és háton érzett fokozott viszketésről, heves szívverésről panaszkodtak.
A gyanú a Kínában már 100 éve intenzíven alkalmazott ízfokozóra, a nátrium-glutamátra terelődött. Érdekes módon a tünetek sokkal határozottabban jelentek meg az európaiak és amerikaiak esetében, míg a kínaiak és japánok viszonylag ellenállóbbaknak bizonyultak.
Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A súlyos asztmásokat pedig kifejezetten megviseli a glutamát csekély jelenléte is. Sokáig az FAO vagy az EU szakértői elbagatellizálták a jelenséget, mondván, nincsen tudományos bizonyíték a glutamát egészségi kockázatára.
A vitatott ízfokozók legújabb megítélése sokkal szigorúbb: a Független Egészségtanács Fóruma (az UGB Fórum) áprilisi száma éppen ezzel foglalkozott. A cikk szerint a glutamát igenis kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Sajnos a hagyományos élelmiszerek (főként konzervek, levesporok, fűszerkeverékek, fűszersók) bőségesen tartalmaznak Na-glutamátot.
A bioélelmiszerekben természetesen tilos a Na-glutamát használata. Kedves vegetárius olvasóink! Kérem, saját érdekükben ezentúl figyelmesen olvassák az egyes szendvicskrémek, növényi pástétomok összetevőinek névsorát. Ha Na-glutamát vagy csupán ízfokozó elnevezésű összetevővel találkoznak, inkább válasszanak másik terméket, amely mentes ettől."
A cikk eredetije: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/glutamat.html
További érdekességek és összefonódások, az MSG kísérletek meghamisításáról, stb.
http://www.wellnessujsag.hu/egeszseg/tippek/az-edes-a-sos-es-a-natrium-glutamat.html
Részletek a cikkből:
"A nátrium-glutamát gyökerei Japánban keresendõk, akik a kombu nevû, tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak már évezredek óta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a kombuban levõ ízfokozó kémiai anyagot, ez volt a glutamát. Innentõl nem volt szükség arra, hogy feltétlenül a hínárból nyerjék ki az anyagot, ma már igen gusztustalan módszerrel állítják elõ az MSG-t. Dr. Ikeda egy barátjával céget alapított az anyag nátrium-glutamátként való forgalmazására, és Ajinomoto néven a következõ évtizedekben töretlenül ívelt felfelé a cég pályája. (Csak megemlítem, hogy az Ajinomoto az a cég, akinek a közbenjárására sikerült végül az aszpartamot is engedélyeztetni az USA-ban, hiszen õk képesek voltak egy olyan tanulmányt produkálni, amit még a Searle sem: náluk valahogy kimaradt az agytumor a patkánykísérletek eredményeibõl.) A nyugati világ hiénái a II. világháború során fedezték fel ezt az anyagot, és az élelmiszergyártók minden jelentõsebb tanulmány nélkül kezdték el tömegesen használni a jelentõs költségcsökkentés reményében. Valószínûleg bejött a dolog, hiszen 1940 óta minden évtizedben duplájára nõ az MSG-felhasználás.
Az anyag felettébb érdekes: ugyan bekerül az ételbe, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és nincs önmagában semmilyen íze. Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelõbimbókat stimulálja, és végül is "átveri" az agyat: az ember azt gondolná, igazi pipibõl vannak azok a jó kis csirkefalatok, pedig több abban a szója, mint a szárnyas. Az MSG nem az ételre hat, hanem rád. Az ételgyártók ezt nagyon jól tudják, de mennyivel olcsóbb így elõállítani egy "ízletes" zacskós levest, vagy gyorséttermi hamburgert! És hol van még akkor az évente több, mint 250000 tonna eladott nátrium-glutamátból származó profit?"
Szóval érdemes minél jobban odafigyelni és nem bedőlni az élelmiszer(?)ipar trükkjeinek... Lépten-nyomon szennyezik az élelmiszereket, de csak azét, aki hagyja, aki megveszi...