Igen, mindenki kezdte valahol. Sajnos, vagy nem, mi (még) nem az a korosztály vagyunk, aki beleszülethetett egy vegetáriánus családba,
mindannyian húsevők voltunk egykor. Viszont
tudatosan választhattuk a vegetáriánus életformát, és azt hiszem, ez talán mindennél fontosabb! Döntésünk megalapozott volt, és remélhetőleg egy életre szól majd. Hogy ez így lehessen, pár dolgot jó tudnunk az áttérésről...
Adott a kiinduló helyzet:
valamilyen okból kifolyólag – állatvédelemtől a spirituális okokig –
úgy döntünk, hogy ezentúl kihagyjuk étrendünkből a húst, vagy akár a tojást, tejtermékeket is. Nade hogy kezdjünk hozzá? Helyes az, ha egyszerűen csak „üresen hagyjuk a hús helyét a tányérunkon”?
Megesszük a köreteket, és már meg is oldódott a probléma. Vagy mégsem?Az egyoldalú táplálkozás viszont – akár hússal, akár hús nélkül – komoly veszélyeket rejt magában.
Szervezetünknek sokféle ásványi anyagra, vitaminra, nyomelemre van szüksége, amit a fehér rizsből, tésztákból és burgonyából, mint átlagos köretekből nem tudunk beszerezni. Ezért nagyon fontos, hogy látókörünket szélesítsük, megismerjük az alapanyagokat, helyettesítő termékeket, alternatívákat, még mielőtt végleg elhagynánk az állati eredetű ételeket.
A tájékozódás egyik fontos színtere lehet a szakkönyvek, szakirodalom tanulmányozása, valamint a bioboltok, mint lelőhelyek áruival való ismerkedés.
Nyugodtan menj be a bioboltokba, nézz körbe! Olyan alapanyagokkal fogsz találkozni, melyekről nagy eséllyel életedben nem hallottál még, de nem kell megijedned tőlük!
Mindig találsz felhasználási javaslatot a dobozon, címkén, vagy kérdezd az eladókat az elkészítés mikéntjéről. A bioboltok eladói általában járatosak a termékekben, sokszor maguk is gyakorló vegetáriánusok, háziasszonyok, mint amilyen te is vagy/leszel!
Ha az alapinformációkat már beszerezted, ideje megszakítani a kapcsolatot a hússal. Van, aki nem túl gyakran evett húst váltása előtt sem, van, aki naponta többször is, ezért nincs általános javaslat, minden eset egyedi.
Ki-ki maga tudja eldönteni, hogy a hirtelen váltás, vagy a fokozatos elhagyás válik be neki módszerként, mint ahogy azt is, hogy a fokozatosságnál milyen lépésekben, tempóban tudja végleg kiiktatni étrendjéből a húst, vagy az összes állati eredetű ételt. A cél azonban mindkét módszernél ugyanaz: nem a hús iránti vágy elfojtására, hanem döntésünk okának tudatosítására kell törekednünk. Csak akkor tudunk tartós változást elérni, ha megértettük, hogy miért döntöttünk úgy, ahogy.
Döntsd el te, mi a célod a vegetáriánus életmóddal, milyen termékeket szeretnél elhagyni, mit szeretnél pontosan elérni! Határozz meg magadnak lépéseket, határidőket és tartsd is magad hozzájuk! Emlékezz: ez nem kényszer, szabad akaratodból döntesz úgy, hogy nem eszel ezentúl bizonyos dolgokat, ez a módszer pedig eszköz, segítség, hogy megvalósítsd. Például mondhatod azt, mikor már a húst elhagytad, hogy 3 hónapra kipróbálod, milyen a teljesen vegán életmód, milyen hatása van a testedre, jó-e ez neked.
Figyeld meg, hogy reagál rá a szervezeted. Ismerőseim közül sokan tapasztaltak javulást különböző területeken: allergia, gyomor- és emésztési problémák, cukorbetegség, látásproblémák, stb.
További segítséget jelent, ha a fent említett szakkönyvekben, szakirodalomban
más olyan okot is találsz a vegetáriánus táplálkozás mellett, amellyel azonosulni tudsz - döntésed immáron több lábon áll: például „nem csak” állatszeretetből nem eszel húst, hanem tanulmányokból azt is megtudtad, hogy milyen jótékony egészségügyi hatásai vannak a hús és/vagy tejtermékek elhagyásának, vagy akár azonosulhatsz a vegetáriánus életmód lelki-szellemi háttével is.
Egy hosszabb, több hetes, akár több hónapos előkészület, tájékozódás után akár a hirtelen váltás sem okoz zavart. Ha már ismered a bioboltok kínálatát, saját lehetőségeidet, rendelkezésedre állnak szakácskönyvek, ismered a nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok növényi forrásait, nyugodtan hozzáláthatsz az életmódváltáshoz.
Ezek hiányában azonban kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor ismerőseid, barátaid, családod, orvosod, stb. érveikkel megingatják elveidet, nézeteidet. Ha viszont tisztában vagy az összefüggésekkel, nem tudnak befolyásolni a „vegetáriánus betegségekkel, fejlődési rendellenességekkel, hiánybetegségekkel”, stb. Jó ezekből előre felkészülni, már csak azért is, mert nagy valószínűséggel szembesíteni fognak vele téged is az „egészségedért aggódó családtagok és ismerősök”. Ha viszont látják, hogy felkészült vagy a témában, nagyobb eséllyel hagynak fel a vitával, mintha azt látják, hogy határozatlan, tájékozatlan és következetlen vagy.
Apropó, következetesség! A fokozatos átállás ideje alatt is határozd el, honnantól kezdve mit, miért nem eszel, vagy miért és milyen lépcsőkben csökkented a mennyiségét. Ezeket az „önkorlátozásokat” aztán jó, ha be is tudod tartani, különben a környezeted is megzavarodik, mikor mit eszel vagy nem eszel, és egyre többször fognak kompromisszumokba belekényszeríteni, végül végleg alááshatják életmódváltozásra irányuló törekvéseidet. Például elhatározhatod, hogy kezdetben csökkented a húsfogyasztást heti 2 alkalomra, ekkor ne iktass be harmadiknak egy családi vacsorát pörkölttel és madártejjel, hanem tartsd magadat az elhatározásodhoz. Vagy dönthetsz úgy is, hogy először a húst hagyod el teljesen, fél év múlva a tojást, megint fél év múlva a tejtermékeket, stb. Mindenki a saját tempójában és módszere szerint tud legjobban haladni!
Ezzel egy időben
ne csak az állati eredetű alapanyagok kerülésére, hanem a növényiek növelésére is fordits figyelmet! Egyél naponta többször nyers zöldséget, gyümölcsöt, gabonákat, olajos magvakat!
Ideális, ha délig csak gyümölcsöt eszel, mert ez segíti a szervezetben ilyenkor zajló emésztési, kiválasztási folyamatokat! A gyümölcsök – a tévhittel ellentétben – önmagukban fogyasztva lugosítanak. A szervezet számára a lugos közeg az ideális, a baktériumoknak, vírusoknak viszont a savas. Érdemes a sav-bázis egyensúlyról is tájékozódnod, mely arról szól, milyen ételpárosítással tudod szervezetedet a lugos irányba segíteni, ezzel immunrendszered megerősödik, ellenállóbbá válsz a fertőzések, gyulladások és az ezekből következő betegségek ellen. Csak egy példát mondok a savasitó ételekről: sokan nem tudják, hogy a többféle gyümölcs együttes fogyasztása – multivitamin italok, gyümölcssaláta, stb. – erősen savasitó hatású, mert a gyümölcsök összeerjednek, alkohol képződik, az pedig savasít... A friss gyümölcsök magukban, vagy a friss zöldségek keverve viszont ideális lugosítók, főképp a cékla, a zeller, répa, illetve ezekből készült frissen facsart levek.
Hamár a leveknél vagyunk, fontos tudni, hogy a hús és az állati eredetű ételek fogyasztása miatt
szervezetünkben felgyülemlett méreg kiürülését nagyban elősegítik a böjtök, tisztítókúrák. A méregtelenítést segíthetjük még mozgással, szaunával, vérkeringést segítő váltófürdőkkel, beöntéssel, homeopátiás szerekkel, stb.
A kellő folyadékbevitelre mindenképpen fordítsunk gondot! A vízhiányos állapot többek között emésztési zavarokhoz vezet. Napi 2-2,5 liter tiszta folyadékra van szükségünk, amelybe nem számít bele sem a kávé, sem a fekete tea, vagy az alkohol-tartalmú italok. A folyadékot nem csak tiszta forrásvizből, pí-vízből, ásványvízből veheted magadhoz, hanem magas folyadéktartalmuk miatt fontos folyadékforrások a zöldségek és a gyümölcsök is. Gondolj csak a dinnyére, melynek 90% körüli a víztartalma.
Figyeld tested jelzéseit! Az optimális folyadékbevitellel kapcsolatban is jelez testünk. Legjobb, ha nem várod meg a szájszárazságot, szomjúságot, vízhiányos bőrt, székrekedést, stb, hanem megelőzésképpen beviszed a megfelelő mennyiségű folyadékot a nap folyamán. Testünk bölcs, megmondja, mire van szükségünk.
Ha nem kívánsz valamit, ne edd meg, ellenben ha valamilyen zöldséget, gyümölcsöt megkívánsz, gondolkodj el rajta, miért kívánod. (az is beszédes, ha valamit nagyon nem tudunk megenni, undorodunk tőle...) Pl. vashiány esetén ösztönösen kívánja az ember a spenótot, mákot, zöld levelűeket. Ekkor fordulj a vitaminok és nyomelemek növényi forrásai című táblázathoz (
VITAMINOK ÉS NYOMELEMEK), hogy megtudd, mire van valójában szüksége a szervezetednek. Az életmódváltás fokozatainál is megnézhetjük, hogy reagál a testünk adott dolog elhagyására, vagy ha mégis meginognánk, és eszünk egy kis sajtot, mi történik...
Nyugodtan „kísérletezzünk a testünkkel”: ha valamilyen étel gyanús, hogy puffadást, emésztési zavarokat okoz, hagyjuk el egy időre, nézzük meg, hogy reagál a szervezetünk!
Ugyanez a helyzet a rejtett adalékanyagokkal is! Ha teljesen vegán életmódot választasz, akkor érdemes odafigyelned az állati eredetű dolgok rejtett megjelenésére is, pl. tojáspor, tejpor, laktóz, állati eredetű E-számok, stb. Vannak tesztek, biorezonanciás és egyéb vizsgálatok, melyek segítenek beazonositani az allergén tényezőket, így azokra külön is oda tudsz figyelni.
