
2009. július 31., péntek
Candida diétában ehető ételek (receptek)

2009. július 29., szerda
Mindennapi mérgezéseink II. - A dezodorok, stiftek, izzadásgátlók és az alumínium
Eszméletlen régóta vadászok már olyan izzadásgátlót, ami nincs tele mérgekkel, valóban hat és az ára is megfizethető. A hőség miatt ennek újra apropopója van, az eddiginek ez már sok volt, hát újra keresgélni kezdtem. További segítség:
http://www.tudatosvasarlo.hu/http://www.humusz.hu/
2009. március 26., csütörtök
Mindennapi mérgezéseink I. - A kozmetikumokról
2008. december 18., csütörtök
Miért nem eszem? II. - A nátrium-glutamát
Tegnap szójaszósz után kutatva benéztem egy kínai boltba, ami a- E-621, nátrium-glutamát
- Szerep: ízfokozó
- Hatás: depresszió, étvágynövelő, fejfájás, mellkasi fájdalmak, szapora szívverés
"Érzékeny embereknél az ún. "kínaiétterem-jelenséget" váltja ki (halántéktáji nyomást, hát- és fejfájást). A patkányoknál szaporodási zavarokat és - az utódoknál - tanulási nehézséget okoztak. Étvágynövelő hatása elhízáshoz vezet. A fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetően. A glutamátot általában szójából nyerik, és húskészítményekhez adagolják. Az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat.
Az ázsiai konyha úgy használja a nátrium-glutamát nevű ízfokozó adalékanyagot, mint mi Európában a sót és a borsot. Az éttermi asztalok elengedhetetlen kelléke. Pedig a legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, de idegi elváltozásokat is, mint pl. Parkinson- vagy Alzheimer-kór. Az összefüggésekre a 70-es években figyeltek fel, amikor hosszabb időt Kínában töltött páciensek egyaránt elesettségről, nyakban, karon és háton érzett fokozott viszketésről, heves szívverésről panaszkodtak.
A gyanú a Kínában már 100 éve intenzíven alkalmazott ízfokozóra, a nátrium-glutamátra terelődött. Érdekes módon a tünetek sokkal határozottabban jelentek meg az európaiak és amerikaiak esetében, míg a kínaiak és japánok viszonylag ellenállóbbaknak bizonyultak.
Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A súlyos asztmásokat pedig kifejezetten megviseli a glutamát csekély jelenléte is. Sokáig az FAO vagy az EU szakértői elbagatellizálták a jelenséget, mondván, nincsen tudományos bizonyíték a glutamát egészségi kockázatára.
A vitatott ízfokozók legújabb megítélése sokkal szigorúbb: a Független Egészségtanács Fóruma (az UGB Fórum) áprilisi száma éppen ezzel foglalkozott. A cikk szerint a glutamát igenis kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Sajnos a hagyományos élelmiszerek (főként konzervek, levesporok, fűszerkeverékek, fűszersók) bőségesen tartalmaznak Na-glutamátot.
A bioélelmiszerekben természetesen tilos a Na-glutamát használata. Kedves vegetárius olvasóink! Kérem, saját érdekükben ezentúl figyelmesen olvassák az egyes szendvicskrémek, növényi pástétomok összetevőinek névsorát. Ha Na-glutamát vagy csupán ízfokozó elnevezésű összetevővel találkoznak, inkább válasszanak másik terméket, amely mentes ettől."
A cikk eredetije: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/glutamat.html
További érdekességek és összefonódások, az MSG kísérletek meghamisításáról, stb.
http://www.wellnessujsag.hu/egeszseg/tippek/az-edes-a-sos-es-a-natrium-glutamat.html
Részletek a cikkből:
"A nátrium-glutamát gyökerei Japánban keresendõk, akik a kombu nevû, tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak már évezredek óta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a kombuban levõ ízfokozó kémiai anyagot, ez volt a glutamát. Innentõl nem volt szükség arra, hogy feltétlenül a hínárból nyerjék ki az anyagot, ma már igen gusztustalan módszerrel állítják elõ az MSG-t. Dr. Ikeda egy barátjával céget alapított az anyag nátrium-glutamátként való forgalmazására, és Ajinomoto néven a következõ évtizedekben töretlenül ívelt felfelé a cég pályája. (Csak megemlítem, hogy az Ajinomoto az a cég, akinek a közbenjárására sikerült végül az aszpartamot is engedélyeztetni az USA-ban, hiszen õk képesek voltak egy olyan tanulmányt produkálni, amit még a Searle sem: náluk valahogy kimaradt az agytumor a patkánykísérletek eredményeibõl.) A nyugati világ hiénái a II. világháború során fedezték fel ezt az anyagot, és az élelmiszergyártók minden jelentõsebb tanulmány nélkül kezdték el tömegesen használni a jelentõs költségcsökkentés reményében. Valószínûleg bejött a dolog, hiszen 1940 óta minden évtizedben duplájára nõ az MSG-felhasználás.
Az anyag felettébb érdekes: ugyan bekerül az ételbe, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és nincs önmagában semmilyen íze. Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelõbimbókat stimulálja, és végül is "átveri" az agyat: az ember azt gondolná, igazi pipibõl vannak azok a jó kis csirkefalatok, pedig több abban a szója, mint a szárnyas. Az MSG nem az ételre hat, hanem rád. Az ételgyártók ezt nagyon jól tudják, de mennyivel olcsóbb így elõállítani egy "ízletes" zacskós levest, vagy gyorséttermi hamburgert! És hol van még akkor az évente több, mint 250000 tonna eladott nátrium-glutamátból származó profit?"
Szóval érdemes minél jobban odafigyelni és nem bedőlni az élelmiszer(?)ipar trükkjeinek... Lépten-nyomon szennyezik az élelmiszereket, de csak azét, aki hagyja, aki megveszi...
2008. október 30., csütörtök
Miért nem eszem? - A zselatin
Legutóbbi élményem pedig nyáron volt, mikor egy T-vel kezdődő nagyáruházban megnéztem a gumicukor összetevőit... Hát, leesett az állam, amikor megláttam: sertészselatin. Még sosem láttam így, kiírva, utalva az eredetére. Ez így még döbbenetesebb, bár szerintem aki gumicukrot eszik, azt pont hidegen hagyja, hogy mi van benne... :-)
Nade nézzük, mi is az a zselatin.
Pár idézet a wikipédiából:
A zselatin (a francia gélatineből) egy áttetsző, színtelen, majdnem íztelen szilárd anyag, melyet elsősorban háziállatok (szarvasmarha, ló) csontjából és kötőszövetéből kivont kollagénből, hidrolízis útján állítanak elő.
Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a fényképészetben és a kozmetikumokban széles körben alkalmazzák. A zselatin tartalmú, vagy hasonló állagú anyagokat is zselatinnak nevezik. Élelmiszerekben E441 néven, emulgeálószerként, valamint zselésítő anyagként használják.
Évente körülbelül 300 000 tonna zselatint állítanak elő világszerte. A zselatint ipari keretek közt a húsipar, és a bőrgyártás melléktermékeként állítják elő, elsősorban sertésbőrből, sertés- és szarvasmarhacsontokból.
További érdekességek: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zselatin
Hogyan kerülhetjük ki:
- egyszerűen nem veszem meg azt, amiben van - ez a legegyszerűbb mozzanat
- táplálékkiegészítőknél, gyógyszereknél sokszor a kis műanyagnak tűnő burok zselatinból készül. Én ilyenkor vagy más, nem kapszula formájú, de azonos összetételű, természetes táplálékkiegészítőt veszek, vagy pedig fogom a tartalmát és kiöntöm teába. (Így tettem nemrégiben a tőzegáfonya kapszulával is.) Gondosabbak kapnak bioboltban növényi kapszulát, amibe át lehet tölteni a tartalmát.
- főzésnél az agar-agar bír zselésítő hatással, bár én magam még nem próbáltam.
2008. október 10., péntek
Fahéjas barnarizs - avagy hogyan tegyük elviselhetőbbé a barnarizs-kúrát
Idén Húsvét előtt 13 napos barnarizs-kúrát csináltam tisztításképp. A tavaszi külső-belső nagytakarításnak szerves részei a tisztítókúrák, böjtök, rám is rámfért már a hosszú tél és az abból következő fáradtság, vitaminhiány miatt.A barnarizs nagyon jól átpucolja a beleket, szivacsként magába szívja a mérgeket a bélrendszerből és így fejti ki tisztító, méregtelenítő hatását. A legkönnyebben emészthető gabona, lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Különösen érdemes hétfőnként enni.
Csak a hántolatlan, barnarizs formájában értékes a rizs, csak így jelent igazi táplálékot. (A fehérrizs előállítása során lehántolják az egész rizsszemet, mely során külső burkát eltávolítják, megfosztva a rizst a vitaminoktól, ásványi anyagoktól és a rostoktól; így egy üres kalóriaforrássá válik.)
Élettani hatásai:
- jó hatással van fogyasztása keringési, emésztési bántalmak esetén
- kimerültség, fokozott stressz esetén
- magas vérnyomás csökkentésére
- hasmenés ellen, magas láz esetén
- jótékony hatást gyakorol az egész bálcsatornára, nyugtatja és tisztítja
- bőrbetegségeknél, hajhullás esetén is érdemes fogyasztani.
- nem hízlal, jótékonyan hat a vérzsír és vérkoleszterin szintre
- segíti a veseműködést, gátolja a vesekőképződést
- méregtelenít, segíti a salakanyagokat eltávolítani a szervezetből
- az idegrendszerre nyugtató hatást gyakorol
Értékes B vitaminok vannak héjrétegében. Ezenkívül tartalmaz fehérjét, rostot, cinket, folsavat, E- és B vitamint, kalciumot.
Ajánlatos beáztatni 8-12 órára, én akár 1-2 napra is beáztatom, folyamatosan cserélve rajta a vizet. Így hamarabb megfő, ezáltal sokkal több vitamin, ásványi anyag marad meg benne, valamint puhább, élvezhetőbb lesz. 2,5 – szeres mennyiségű vízzel főzzük puhulásig.
Ajánlott fűszerek hozzá: lestyán, curry, sáfrány, majoránna, kakukkfű és az erjedésgátlók: fahéj, kömény, pirospaprika.
A barnarizskúránál teljesen sómentesen főzöm meg a rizst, és nagyon alaposan megrágva (minden falatot legalább 30-szor, teljesen pépesre) eszem, így kiérződik a kissé édeskés íze. Ez adta az ötletet, hogy a sokadik napon fahéjjal fűszerezzem. Kúrán kívül akár mézet is lehet rácsepegtetni - így már desszert jelleget ölt.
A rizskúra rövidebb változata - monodiéta, csak pár napig (2-3) alkalmazható:
- sótlan, maximum enyhén fűszeres barnarizs naponta háromszor: reggelire, ebédre és vacsorára
- étkezés után 2-3 óráig sem enni, sem inni nem szabad. Ez azért fontos, mert így fejti ki a bélpucoló hatását, "higítatlanul". A rostok miatt érdes felülete a belek redőiből is kiszedi a lerakódásokat, ezért a felszívódás javul.
- mivel sem zöldség, sem gyümölcs nem fér meg mellette, hosszabb távon nem ajánlott, arra a második változat alkalmas.
- az alapos rágás különösen fontos, a nyállal teljesen pépesre kell keverednie, mert a tápanyag megemésztése már ekkor megkezdődik. Sok vitamin már ott felszívódik, így azoknál ez extrán fontos, akinek a bélben való felszívódása (a lerakódások vagy egyéb okok miatt) nehézkes.
- reggelire (délig) gyümölcs, magában, azaz egyszerre egy fajta fogyasztható. Egy-egy gyümölcsétkezés között legalább fél óra teljen el.
- napi kétszeri barnarizs: ebédre magában, a rövid változat szerint, estére viszont friss vegyes salátával (öntet nélkül, csak olajjal, mert az segíti a vitaminok felszívódását).
Természetesen minden kúrának a tisztítás a lényege, de szervezetünknek megfelelően módosíthatjuk a kúrákat - azonban tudnunk kell, hogy úgy kevésbé fejtik ki a hatásukat. De ha valaki el van szokva a teljes értékű gabonáktól, nyers zöldségektől (pl. puffad tőle), vagy zöldséglevektől (elszínezi a vizeletét), érdemes fokozatosan hozzászoktatni a szervezetet.
A tisztításnak évente kétszer kiemelt időszaka van: tavasszal és ősszel. (természetesen ettől még nyáron is lehet kúrát végezni) Az őszi kúrákhoz nagyon javasolt még a szőllő, de általános alapelv, hogy mindig olyan zöldséggel-gyümölccsel érdemes végezni a kúrát, aminek szezonja/idénye van.
Sok sikert!
2008. október 4., szombat
Amikor én még kezdő (vegetáriánus) voltam...
Négy és fél évvel ezelőtt egy akkori kollégám segítségével fokozatosan kaptam meg a hús- és tejtermékfogyasztással kapcsolatos információkat, majd magam is kerestem, elébe mentem, utána olvastam, tájékozódtam, kérdeztem.
Közel fél év telt el addig, míg „összeállt a kép” a fejemben, és úgy döntöttem, hogy nem fogok többé állati eredetű dolgokat enni. A húsról és a tojásról azonnal le tudtam mondani, 2 hónap vegánság után viszont a tejtermékekkel kapcsolatban megalkudtam: ettem tejföllel készült burgonyasalátát, némi sajtot, stb. Másnapra megvolt az eredménye: lepedékes nyelv, köhögés, pattanások, stb. Elméletben tudtam, hogy a tejtermékeknek rossz hatása van a szervezetünkre, mégis valahogy saját tapasztalás kellett ahhoz, hogy megtegyem a következő lépést. Sokaknál viszont nem ilyen egyértelmű a válasz - a tejtermékek negatív hatása rejtve marad, mert nem látjuk át az összefüggéseket. Például a gombásodásban, allergiákban nagy szerepük van, ezért is fontos a tájékozódás.
Miután tapasztaltam, hogy nem tesz jót szervezetemnek a tejtermék, átvettem még egyszer azokat a forrásokat, ahol az általuk okozott betegségeket, lelki-szellemi hatásokat taglalták - ez segített aztán a tudatosításban. Úgy döntöttem, hogy 3 hónapra kipróbálom a vegán étrendet, és ha beválik, akkor „úgymaradok”. Ezt a „kísérletet” családom, környezetem is könnyebben vette.
Eközben látogattam a bioboltokat, kérdezgettem vegetáriánus ismerősöket a főzés kérdéskörében. Még úgy is enyhe megtorpanást okozott a vegetáriánus főzés, hogy korábban jó szakács hírében álltam: a számomra új alapanyagok, fűszerek megismerése, kombinálhatósága, stb. több időt vett igénybe, mint gondoltam. Ezért ajánlom a kezdetekben a receptfüzetek, szakácskönyvek használatát, majd később a kreatívabbak hozzáláthatnak a kísérletezéshez, kitalálhatnak új ételeket. Ha már ismerjük a helyettesítési lehetőségeket, „normál recepteket” is át tudunk alakítani táplálkozásunknak megfelelően. Az egyik környékbeli bioboltban, ahol a pí-vizet veszem, sokat beszélgettem az eladó hölggyel, kaptam tőle tippeket. Akár húsevő ismerőseinket is kérdezhetjük főzési szokásaikról, főleg, ha vidéki, netalán erdélyi ismerősünk van! Ők el tudják mondani, hogy a nálunk is ismert ételeket hogy készítik el, ezen túl pedig saját receptjeiket is elmondhatják. Így ismerkedtem meg például a padlizsánkrémmel.
További segítség önmagunknak, ha az így felfedezett, kikísérletezett és „alap” ételeinkből összeállítunk egy listát, ami bármikor elővehető ötletmerítésként. Amikor a délutáni bevásárlás előtt át akarjuk gondolni, mit is kellene venni, jól jön egy étellista, amiről eszünkbe jut, mennyi mindent tudunk már főzni! Ha jól átgondoljuk az ételeket, rájövünk, hogy sokkal változatosabban tudunk étkezni, mint húsevő korunkban. Ugyanezt a műveletet egyszer elvégeztem a kandidakúra iránymutatásai alapján, és – az igen szigorú iránymutatások ellenére - körülbelül 40 ételt tudtam felsorakoztatni. Így azért jóval könnyebb nekilátni egy látszólag kemény diétának is! Nekem akkor is jól jött a lista, amikor este fáradtan kell főznöm és ötlethiányban szenvedek. Van pár jolly joker ételem, amiket könnyű és gyors elkészíteni, átlag háztartásban van mindig hozzávaló, pl. paprikás krumpli, lecsó, stb. Hétvégén aztán jöhet az időigényesebb művelet, a kísérletezés, extra alapanyagok használata.
Természetesen engem is utolértek az aggódó rokonok, már szinte megváltották a sírhelyemet, mondván, hogy így – állati eredetű dolgoktól mentesen - nem lehet élni. Jöhetett az érvelés, mondanivalóm alátámasztása kissé tudományosan hangzó fogalmakkal, amiket – közgazdász lévén – én is előadásokból, könyvekből, cikkekből szedtem össze.
A másokkal való beszélgetés, érvelés azért is fontos, mert a saját kérdéseikkel rávilágítanak elméletünk sötét foltjaira, hogy mit nem tudunk még, miért is nem essszük az adott dolgot, stb. Fogjuk fel segítségnek, olvassunk utána, készüljünk fel, ezzel is tudatosítjuk, mit miért nem eszünk!
Ismerőseim, családtagjaim azzal riogattak, hogy le-, azaz inkább el fogok fogyni, beteg leszek, stb. Ez az egyik fő sztereotípia az emberekben, hogy aki vegetáriánus, az szükségszerűen sovány is. Ez egyáltalán nem törvényszerű, szerintem mi, vegetáriánusok inkább normál súlyban vagyunk. Soványak maximum egy átlag magyar húsevőhöz képest vagyunk – sajnos... szerintem a súlyvesztés abszolút alkati kérdés, én 2-3 kilónál többet nem fogytam az áttérés következtében. A hirtelen váltásnál megeshet a nagyobb súlyvesztés, de idővel visszaáll a szervezet a normál súlyára. Fokozatos áttérésnél és megfelelő táplálkozásnál, mozgásnál pedig csak annyit fog veszteni az ember a súlyából, hogy a normál súlyát elérje, megtartsa. A súlyunk alakulása ugyanígy történik a böjtöknél is. Több, mint 2 éve hetente egy nap böjtöt tartok, amikor csak folyadékot veszek magamhoz (zöldség- és gyümölcslé, pí-viz, tea), valamint olykor hosszabb, 3-5 napos kúrát iktatok be. Ilyenkor lemegy 2-3-4 kiló rólam, de a böjt után visszaáll a normál súlyra, se több, se kevesebb nem lesz. Hosszabb böjtöknél sem fogy az ember a böjt hosszával arányosan. Egy ideig lesz csak súlycsökkenés, majd megáll, és a böjt után visszaáll.
Gyakorlati tippek kezdő vegetáriánusoknak
Adott a kiinduló helyzet: valamilyen okból kifolyólag – állatvédelemtől a spirituális okokig – úgy döntünk, hogy ezentúl kihagyjuk étrendünkből a húst, vagy akár a tojást, tejtermékeket is. Nade hogy kezdjünk hozzá? Helyes az, ha egyszerűen csak „üresen hagyjuk a hús helyét a tányérunkon”? Megesszük a köreteket, és már meg is oldódott a probléma. Vagy mégsem?
Az egyoldalú táplálkozás viszont – akár hússal, akár hús nélkül – komoly veszélyeket rejt magában. Szervezetünknek sokféle ásványi anyagra, vitaminra, nyomelemre van szüksége, amit a fehér rizsből, tésztákból és burgonyából, mint átlagos köretekből nem tudunk beszerezni. Ezért nagyon fontos, hogy látókörünket szélesítsük, megismerjük az alapanyagokat, helyettesítő termékeket, alternatívákat, még mielőtt végleg elhagynánk az állati eredetű ételeket. A tájékozódás egyik fontos színtere lehet a szakkönyvek, szakirodalom tanulmányozása, valamint a bioboltok, mint lelőhelyek áruival való ismerkedés.
Nyugodtan menj be a bioboltokba, nézz körbe! Olyan alapanyagokkal fogsz találkozni, melyekről nagy eséllyel életedben nem hallottál még, de nem kell megijedned tőlük! Mindig találsz felhasználási javaslatot a dobozon, címkén, vagy kérdezd az eladókat az elkészítés mikéntjéről. A bioboltok eladói általában járatosak a termékekben, sokszor maguk is gyakorló vegetáriánusok, háziasszonyok, mint amilyen te is vagy/leszel!
Ha az alapinformációkat már beszerezted, ideje megszakítani a kapcsolatot a hússal. Van, aki nem túl gyakran evett húst váltása előtt sem, van, aki naponta többször is, ezért nincs általános javaslat, minden eset egyedi. Ki-ki maga tudja eldönteni, hogy a hirtelen váltás, vagy a fokozatos elhagyás válik be neki módszerként, mint ahogy azt is, hogy a fokozatosságnál milyen lépésekben, tempóban tudja végleg kiiktatni étrendjéből a húst, vagy az összes állati eredetű ételt. A cél azonban mindkét módszernél ugyanaz: nem a hús iránti vágy elfojtására, hanem döntésünk okának tudatosítására kell törekednünk. Csak akkor tudunk tartós változást elérni, ha megértettük, hogy miért döntöttünk úgy, ahogy.
Döntsd el te, mi a célod a vegetáriánus életmóddal, milyen termékeket szeretnél elhagyni, mit szeretnél pontosan elérni! Határozz meg magadnak lépéseket, határidőket és tartsd is magad hozzájuk! Emlékezz: ez nem kényszer, szabad akaratodból döntesz úgy, hogy nem eszel ezentúl bizonyos dolgokat, ez a módszer pedig eszköz, segítség, hogy megvalósítsd. Például mondhatod azt, mikor már a húst elhagytad, hogy 3 hónapra kipróbálod, milyen a teljesen vegán életmód, milyen hatása van a testedre, jó-e ez neked. Figyeld meg, hogy reagál rá a szervezeted. Ismerőseim közül sokan tapasztaltak javulást különböző területeken: allergia, gyomor- és emésztési problémák, cukorbetegség, látásproblémák, stb.
További segítséget jelent, ha a fent említett szakkönyvekben, szakirodalomban más olyan okot is találsz a vegetáriánus táplálkozás mellett, amellyel azonosulni tudsz - döntésed immáron több lábon áll: például „nem csak” állatszeretetből nem eszel húst, hanem tanulmányokból azt is megtudtad, hogy milyen jótékony egészségügyi hatásai vannak a hús és/vagy tejtermékek elhagyásának, vagy akár azonosulhatsz a vegetáriánus életmód lelki-szellemi háttével is.
Egy hosszabb, több hetes, akár több hónapos előkészület, tájékozódás után akár a hirtelen váltás sem okoz zavart. Ha már ismered a bioboltok kínálatát, saját lehetőségeidet, rendelkezésedre állnak szakácskönyvek, ismered a nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok növényi forrásait, nyugodtan hozzáláthatsz az életmódváltáshoz. Ezek hiányában azonban kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor ismerőseid, barátaid, családod, orvosod, stb. érveikkel megingatják elveidet, nézeteidet. Ha viszont tisztában vagy az összefüggésekkel, nem tudnak befolyásolni a „vegetáriánus betegségekkel, fejlődési rendellenességekkel, hiánybetegségekkel”, stb. Jó ezekből előre felkészülni, már csak azért is, mert nagy valószínűséggel szembesíteni fognak vele téged is az „egészségedért aggódó családtagok és ismerősök”. Ha viszont látják, hogy felkészült vagy a témában, nagyobb eséllyel hagynak fel a vitával, mintha azt látják, hogy határozatlan, tájékozatlan és következetlen vagy.
Apropó, következetesség! A fokozatos átállás ideje alatt is határozd el, honnantól kezdve mit, miért nem eszel, vagy miért és milyen lépcsőkben csökkented a mennyiségét. Ezeket az „önkorlátozásokat” aztán jó, ha be is tudod tartani, különben a környezeted is megzavarodik, mikor mit eszel vagy nem eszel, és egyre többször fognak kompromisszumokba belekényszeríteni, végül végleg alááshatják életmódváltozásra irányuló törekvéseidet. Például elhatározhatod, hogy kezdetben csökkented a húsfogyasztást heti 2 alkalomra, ekkor ne iktass be harmadiknak egy családi vacsorát pörkölttel és madártejjel, hanem tartsd magadat az elhatározásodhoz. Vagy dönthetsz úgy is, hogy először a húst hagyod el teljesen, fél év múlva a tojást, megint fél év múlva a tejtermékeket, stb. Mindenki a saját tempójában és módszere szerint tud legjobban haladni!
Ezzel egy időben ne csak az állati eredetű alapanyagok kerülésére, hanem a növényiek növelésére is fordits figyelmet! Egyél naponta többször nyers zöldséget, gyümölcsöt, gabonákat, olajos magvakat! Ideális, ha délig csak gyümölcsöt eszel, mert ez segíti a szervezetben ilyenkor zajló emésztési, kiválasztási folyamatokat! A gyümölcsök – a tévhittel ellentétben – önmagukban fogyasztva lugosítanak. A szervezet számára a lugos közeg az ideális, a baktériumoknak, vírusoknak viszont a savas. Érdemes a sav-bázis egyensúlyról is tájékozódnod, mely arról szól, milyen ételpárosítással tudod szervezetedet a lugos irányba segíteni, ezzel immunrendszered megerősödik, ellenállóbbá válsz a fertőzések, gyulladások és az ezekből következő betegségek ellen. Csak egy példát mondok a savasitó ételekről: sokan nem tudják, hogy a többféle gyümölcs együttes fogyasztása – multivitamin italok, gyümölcssaláta, stb. – erősen savasitó hatású, mert a gyümölcsök összeerjednek, alkohol képződik, az pedig savasít... A friss gyümölcsök magukban, vagy a friss zöldségek keverve viszont ideális lugosítók, főképp a cékla, a zeller, répa, illetve ezekből készült frissen facsart levek.
Hamár a leveknél vagyunk, fontos tudni, hogy a hús és az állati eredetű ételek fogyasztása miatt szervezetünkben felgyülemlett méreg kiürülését nagyban elősegítik a böjtök, tisztítókúrák. A méregtelenítést segíthetjük még mozgással, szaunával, vérkeringést segítő váltófürdőkkel, beöntéssel, homeopátiás szerekkel, stb.
A kellő folyadékbevitelre mindenképpen fordítsunk gondot! A vízhiányos állapot többek között emésztési zavarokhoz vezet. Napi 2-2,5 liter tiszta folyadékra van szükségünk, amelybe nem számít bele sem a kávé, sem a fekete tea, vagy az alkohol-tartalmú italok. A folyadékot nem csak tiszta forrásvizből, pí-vízből, ásványvízből veheted magadhoz, hanem magas folyadéktartalmuk miatt fontos folyadékforrások a zöldségek és a gyümölcsök is. Gondolj csak a dinnyére, melynek 90% körüli a víztartalma.
Figyeld tested jelzéseit! Az optimális folyadékbevitellel kapcsolatban is jelez testünk. Legjobb, ha nem várod meg a szájszárazságot, szomjúságot, vízhiányos bőrt, székrekedést, stb, hanem megelőzésképpen beviszed a megfelelő mennyiségű folyadékot a nap folyamán. Testünk bölcs, megmondja, mire van szükségünk. Ha nem kívánsz valamit, ne edd meg, ellenben ha valamilyen zöldséget, gyümölcsöt megkívánsz, gondolkodj el rajta, miért kívánod. (az is beszédes, ha valamit nagyon nem tudunk megenni, undorodunk tőle...) Pl. vashiány esetén ösztönösen kívánja az ember a spenótot, mákot, zöld levelűeket. Ekkor fordulj a vitaminok és nyomelemek növényi forrásai című táblázathoz (VITAMINOK ÉS NYOMELEMEK), hogy megtudd, mire van valójában szüksége a szervezetednek. Az életmódváltás fokozatainál is megnézhetjük, hogy reagál a testünk adott dolog elhagyására, vagy ha mégis meginognánk, és eszünk egy kis sajtot, mi történik... Nyugodtan „kísérletezzünk a testünkkel”: ha valamilyen étel gyanús, hogy puffadást, emésztési zavarokat okoz, hagyjuk el egy időre, nézzük meg, hogy reagál a szervezetünk!
Ugyanez a helyzet a rejtett adalékanyagokkal is! Ha teljesen vegán életmódot választasz, akkor érdemes odafigyelned az állati eredetű dolgok rejtett megjelenésére is, pl. tojáspor, tejpor, laktóz, állati eredetű E-számok, stb. Vannak tesztek, biorezonanciás és egyéb vizsgálatok, melyek segítenek beazonositani az allergén tényezőket, így azokra külön is oda tudsz figyelni.
Főzési alapszabályok, helyettesítések
Ilyenek például az ecet, kakaó, kávé, alkohol, valamint a fehér liszt, fehér cukor, fehér rizs, mirelit és konzerv alapanyagok (úgymond denaturált élelmiszerek) kerülése.
Igyekszem odafigyelni a sav-bázis egyensúly betartására is. A nem megfelelő ételpárosítások közül nekem a krumpli-gabona "együttlét" kifejezetten rossz hatású - mások meg sem érzik. Ezért nálam a krumplis tészta sajnos a fekete listán szerepel, pedig nagyon szerettem régen... :-s Bevallom nőiesen, néha becsúszik, de olyankor rendesen megérzem, és megfogadom, hogy soha többet... egészen a következő alkalomig :-)
A gyümölcsöt nem keverem a zöldségekkel, és csak nyers formában, magában eszem (még egymással sem keverem őket, mert úgy is savasodást okoznak).
Hüvelyeseket a magas fehérjetartalmuk miatt próbálok csak hetente egyszer enni. Délig általában gyümölcsöt eszem és sok folyadékot, teákat iszom.
A napon belül a nyers-főtt ételek arányát kb 50% köré célzom be, de gyümölcsnapokon, böjtnapokon természetesen a 100%-ot is eléri ez az arány.
Főzéshez forrásvizet, alacsony ásványi anyag tartalmú ásványvizet vagy pí-vizet használok.
Nem, vagy csak a legritkább esetben használok mirelit alapanyagokat, konzerveket, pl. télen kukoricát, spenótot. Kerülöm a tartósított kész- vagy félkész élelmiszereket, alapanyagokat. (pl. leveles tészta és társai)
Nem hőkezelek feleslegesen, vagy kétszer. Pl. nálam a krumpli nyersen kerül bele a jénai tálba, vagy nincs rakott tészta (kifőtt tészta + sütés)
Pár helyettesítés, amit alkalmazok:
- ecet helyett citromlé,
- kakaó helyett karob,
- kávé helyett gabonakávé (cikória, maláta és egyéb összetevőkből készül, szerintem nagyon finom, bár soha nem kávéztam)
- fehér dolgok helyett teljesőrlésű lisztek, barnarizs és barnacukor, illetve mostanában már az sem, inkább méz,
- tejföl helyett szójatejföl, vagy magokból készült tejföl, ld. receptjeim,
- tejszín helyett zab-, vagy szójatejszín, vagy magokból készült tejszín,
- sajt helyett sörélesztőpehely, vagy növényi sajt (cheezly a boltból, vagy otthon készített)
- hús helyett töltelékként gabonakolbászok (barnarizsből, kölesből, egyéb gabonákból)
- Sózásra pedig tengeri sót, rengeteg fűszer, sörélesztő pehely és szójaszósz.
- zöldség minden mennyiségben (számomra a paradicsom gyümölcsnek számít, ezért nem keverem a zöldségekkel),
- gabonák: barnarizs, bulgur, kuszkusz, köles, árpa, tönkölybúza, rozs és ezekből készült tészták, kolbászok, lisztek, kenyerek
- rengeteg féle fűszer szárítva vagy "élőben",
- sörélesztőpehely, szójaszósz, citrom és fokhagyma - ez szinte mindenbe kerül :-)
- hidegen sajtolt olaj a salátára (nem főzök vele, mert nem egészséges hevíteni)
- erjedésgátlók: pirospaprika, kömény, szegfűszeg, fahéj
- olajos magvak: napraforgó, lenmag, szezámmag, dió, kesudió
