Vegáknak, nem vegákról

Foglalkoztat mostanában az a kérdés, hogy viszonyulunk másokhoz, mennyire vagyunk elfogadóak, vagy éppen nem. Mit teszünk akkor, ha egy velünk, életmódunkkal, gondolkodásunkkal teljesen ellentétes nézőponttal találkozunk. Sokminden van bennem átalakulóban, és ahogy az eddigi cikkek, a jelenlegi is saját önreflexiómból, hibáim felismeréséből és a konklúziók levonásából fakad. Szólhat ez a cikk csak a vega-nem vega kérdéskörről, de szólhat általánosságban, bármilyen életterülettel kapcsolatban.

Fogadd el, és ő is elfogad téged.

Azt vettem észre, hogy akkor kérdőjeleznek meg mások valamit bennem, az életemben, tevékenységemben, életmódomban, viselkedésemben, stb., amikor nem vagyok rendben az adott témában. Például ha valaki állandóan olyan helyzetbe kerül, hogy megkérdőjelezik valamilyen döntését, akkor kérdés, hogy az a döntés mennyire erős, stabil benne, mennyire tudja felvállalni, helyesen kommunikálni, kezelni, elfogadtatni másokkal. Ezek amolyan próbákként is felfoghatóak, amikor is segit a külvilág abban, hogy észrevegyük a belső ingatagságunkat, vagy a rossz kommunikációnkat és változtathassunk rajta.

Van egy ismerősöm, aki kb. 12 éve vegetáriánus, és szenvedélyes állatvédő, emiatt a mai napig vérre menő, meddő vitákba keveredik másokkal, ismeretlenekkel a témában. Egy jó ügyért harcol, de rossz eszközzel: erőszakkal és el nem fogadással. Eleve harcol, és nem kiáll. Ha én nem fogadom el a másikat és harcolok ellene, akkor már negativ energiát küldtem felé ("dehát vedd már észre, hogy..."). Miért csodálkozok, ha beindul benne a háritás és az elutasitás, elkezd visszatámadni ("hát a növényeknek is van lelkük")

Valami ELLEN harcolni vagy valamiÉRT tenni. Az emberekkel harcolni az állatokért, vagy a környezetért, vagy a világbékéért szerintem meddő és paradoxon. Az emberekkel nem harcolni kell, hanem nevelni, példamutatással. Minap mentünk Budapest utcáin és egy piros lámpánál két banánhéj "kiszállt" az útra, a betonra. Rögtön beindult bennem az első reakció, hogy megmondanám neki, hogy mégis mit képzel, legalább az árokig, a földig dobta volna el, ahol lebomlik, de aztán rájöttem, hogy egyszerűen a szocializációjából hiányzik az, hogy a szemetet a szemetesbe dobjuk, nem az útra. Ahogy ez Egyiptomban is igy van, mert az emberek évezredeken át úgy éltek, hogy az akkor még természetes táplálék melléktermékeit bárhol el lehetett dobni, mert az pár hónap alatt lebomlott, nem úgy, mint a mostani szemetünk, ami évezredekig velünk fog élni, már ha lesz egyáltalán annyi időnk... Ha a nevelésből adódik valamilyen hiányosság, akkor azt bármikor lehet pótolni. Igen, nehezebb, mint gyerekkorban, de nem lehetetlen. Az, hogy az állatok "használati tárgyak", vagy megbecsült élőlények a számunkra, szintén a családból eredeztethető. És mint minden családi mintát, berögződést, ezt is meg lehet változtatni, ha valaki nyitott rá. A nevelő részéről türelemmel, elfogadással és szeretettel. Ez a valamiért való tevés.

Nem kell megmondani a tutit. Mi igy élünk, valamilyen okokból kifolyólag, ez lehet egészségügyi, morális, gazdasági, vallási, spirituális, stb. De ha valaki megkérdezi, miért nem eszek húst, nem próbálom felnyitni a szemét sem a vágóhidakon történtekről, sem a húsevés szellemi hatásairól, hanem azt mondom, hogy több okból sem értek vele egyet, ezért igy döntöttem. Ha valaki elmondja a véleményét, hogy ő szereti a húst, akkor azt mondom, ok, és ezzel a téma lezárva, mert nincs itt az ideje, hogy tudatosságról beszéljek neki. Ha kérdez, és nem provokativan, hanem valódi érdeklődésből, tehát megnyilt a téma felé, szivesen mondok dolgokat, de csak annyit, amennyi befogadható neki.

Nem kell tételesen rácáfolni, szembesiteni, nem kért magyarázatokat adni, információval elárasztani. Ez is erőszak ugyanis. Elég, ha ezek bennünk megvannak, mi tudjuk, hogy miért nem eszünk húst, de nem kell ezt mindenáron másoknak is bebizonyitani. Csak ha a fent emlitett befogadást, érdeklődést, megnyilást tapasztaljuk. Egyébként csak az "erőszak erőszakot szül" elv lép életbe, és az kinek jó?

Erőszakos hatás alatt még senki nem lett sem vegetáriánus, sem állatvédő. Ezek - jó esetben - mögöttes hitből, belső meggyőződésből fakadnak, és ezt szerintem erőszakkal nem lehet elérni. Emlékszem arra, amikor én vegetáriánus lettem, egy akkori kollégám, mostani jó barátom által. Egyszer sem mondta azt, hogy "te büdös banya, miért eszed meg a húst, hiszen az egy valaha élt és kegyetlenül legyilkolt állat teteme...". Hanem szeretettel és elfogadással válaszolt azokra a kérdéseimre, amit valószinűleg akkor már kismilliomodszorra kapott meg, de mivel látta bennem az érdeklődést, türelmesen és egyre mélyebben válaszolt. Nekem ő nagy példa arra, hogy lehet ezt jól csinálni és igyekszem én is hasonlóan kommunikálni.

Nem kell meggyőzni, tériteni. Igenis vannak olyan emberek, akiket nem érdekelnek az egészségügyi szempontok, sem az, hogy állatok meghalnak a húsevés miatt. Ez van, máshol tartunk. Meddő talajba kár vetni, mert nem fog kikelni. De ehhez egy a fontos: felismerni és megkülönböztetni a meddő talajt a termékenytől!

Nem kell belemenni vitákba. Az önmagunk felvállalása nem egyenlő a feszültségkeltéssel. Nem az a cél, hogy senkinek soha ne mondjunk semmit a vegaságunkról, bújjunk el egy sarokba a munkahelyünkön és úgy együk meg az ebédünket, és ki se derüljön, hogy azok vagyunk, de az sem, hogy mindenhol fennkölt hirdessük ennek az életmódnak a világmegváltó és egetrengető hatását (egészségügyileg, morálisan, szellemileg, stb.). Segithetjük mások megértését, ha tényleg meg akarják érteni, nyitottak a téma felé. De a provokációkba kár belemenni, mert az eleve negativ energia, és - hacsak nem már azon a szinten állunk - ez általában belőlünk is azt hozza ki. Ilyenkor érdemesebb azon elgondolkodni, miért kavar fel ennyire ez a téma, hogy mi is indulatossá, ironikussá, lenézővé, pikirtté válunk. Az első bekezdés tükrében ez rólunk is szól, arra mutat, hogy mi sem tudjuk kezelni a témát, mert ha tudnánk, továbbra is szeretetteljesek maradtunk volna.

Elmagyarázhatunk okokat, elveket, amiket követünk, de nem kell magyarázkodnunk. Amikor valaki támad, vagy mondjuk "csak" provokativan kérdez, ami rejtett támadás, akkor ezzel felül akar kerekedni rajtunk. Ér minket egy negativ energia, amire mi sokszor szintén negativval válaszolunk, hiszen nem akarjuk, hogy lenyomjanak, és már ki is alakult a harc. A magyarázkodás ennek a harcnak a következménye, amit az alulra kerülő fél alkalmaz. A provokativ, támadó kérdésekkel a kérdező magához ragadja az irányitást, és pont erre megy ki a játék, amig abban mi is partnerek vagyunk. De nem kell harcolnunk, nem kell mindig mindenkor felvenni a kesztyűt és beszállni a ringbe, és ez nem egyenlő a megfutamodással, csak a megkülönböztető képességünk használata, miszerint meddő vitába kár beszállni.

A vitából való kiszállás is történhet lenézően, vagy szeretettel. Ha azt érzi a másik fél, hogy nincs értelme támadnia, abba fogja hagyni. Sokszor ezek csak energia-elszivásra irányuló játszmák, amiből mi tudunk kilépni azzal, hogy nem adunk energiát, pl. nem tud felidegesiteni, kimozditani, provokálni a másik fél.

Nem vagyunk ettől jobbak, ezért semmi okunk nincs arra, hogy felsőbbrendűnek érezzük magunkat. Ez a mi döntésünk, utunk, és járjuk is bátran, de ne itélkezzünk azok felett, akik máshogy élnek, gondolkodnak, máshol tartanak.

Ha harcolok ellene, meg akarom változtatni, akkor az el nem fogadás és nem szeretet. Ha szeretem, elfogadom olyannak, amilyen. Minden hibájával együtt, minden nézetkülönbség ellenére.

Vegetáriánusság és szabadság

Vajon mekkora a szerepe az egyén életében a társadalmi nyomásnak, elvárásoknak, szokásoknak, kultúrának? Könnyebb lenne vegetáriánusnak lenni, ha a társadalom többsége az lenne? Jobb lenne úgy nekünk?

Azt hiszem, nem. Ugyanúgy belenőnénk egy adott helyzetbe, mint ahogy most a húsevésbe. Csinálnánk, mert erre tanítottak a szüleink, így kell zöldséget főzni, tölteni, stb. Automatizmusok irányítanának a tudatosság helyett. Át sem gondolnánk, hogy miért esszük azt, amit, mint ahogyan én sem gondoltam át nagyon sokáig, hogy mit és miért is eszem valójában...

Az igazi vegetáriánusság szabad akaratból, döntésből fakad. Ily módon nem korlátozza önmagát az, aki ezt választja, nem éli meg kényszernek, nem azért teszi, mert elvárják tőle, vagy automatikusan, mert belenőtt, mert ezt látta otthon. Legalábbis a nagy többség, aki most vegetáriánus, nem születésétől fogva az, hanem valamikor - sokszor már 14 v. 21 éves kor körül, vagy akármikor később - hozott egy olyan döntést, hogy nem eszik húst, valamilyen oknál fogva. És mivel meggyőződésből, átgondolva választotta ezt az életmódot, számára nem nehézség, hanem természetessé válik. A hipermarketek helyett a piacra és a bioboltokba megy bevásárolni, más alapanyagokat, de ugyanolyan természetességgel használ, mint a vegyes étrenden élők.

Sokszor hallom én is másoktól, hogy "én ezt nem tudnám csinálni". Akkor ne csinálja, nem erőszak. Inkább tegyen úgy, ahogy jónak látja, minthogy magára kényszerítsen valamit, amivel még nem azonosult, amit tudat alatt nem tart jónak, elfogadhatónak.

Ha tudat alatt valamivel nem értünk egyet, akkor azt tudatos szinten korlátként éljük meg. A tudatalattinak is több szintje van. Van kollektív tudattalan, ez a legszélesebb körű. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan tudatalatti programok, ami az egész emberiségre hat - néptől, fajtól, országtól, stb. függetlenül mindenhol jelen van. Vannak aztán persze népi jellegzetességek és még kisebb szintet nézve pedig családi, majd egyéni lelkület, alaphangulat. Aztán társulnak hozzájuk ugyanezeken a szinteken képződő, de már tanult, vagy inkább szerzett programok, beidegződések, amik egy-egy mondatból, szituációból égnek belénk. (Ha kiskorunkban sokszor leszidnak minket, mert sírtunk, megtanuljuk, hogy sírni nem jó, és legközelebb már nem, vagy nem így fogjuk kifejezni a szomorúságunkat.)

Ezek együtt teszik ki a szocializációnkat, azt az alapcsomagot, ami beleég a lelkünkbe, és tudatalatti szintről hat ránk. Sokszor azt sem tudjuk, hogy mit miért teszünk (valójában), csak csináljuk, mert ezt hoztuk magunkkal, vagy ezt tanultuk. Felépül belőlük egy teljes hitrendszer, ami több ezer ilyen berögződésből, feltételezésből áll. "Ezt úgy illik", "az nem szokás", "ezt így kell csinálni", stb. Tele vagyunk ilyenekkel, és ők cselekszenek helyettünk. Mindaddig, amíg át nem vesszük tőlük az irányítást.

Aki a tudatosság útjára lép, az a szabadságot választja, azt, hogy minél több olyan dolgot felfedez és tudatos szintre emel, ami megszokásból, automatizmusból, berögződésből, "kultúrából", neveltetésből, stb. fakad. Számomra ennek egyik formája a vegetáriánusság.

Alnatura válasz

Az Alnaturától iszonyat gyorsan kaptam választ a feltett kérdésemre:

Azt mondják, hogy minden összetevő növényi, vagy élesztőből ered. A receptben nincsen tojás vagy tej. Ahogy azt gondoltam - itthon is így van -, főként az allergiások miatt írják ki, hogy tartalmazhat tejet vagy tojást. (de ha az allergiásnak gondot okozhat, akkor egy vegánnak is, csak nem fizikailag) Maga a gyártó gyárt - gondolom kihelyezett gyárban gyártatják - olyan termékeket, amik tartalmaznak tojást vagy tejet, és nem tudják garantálni, hogy ezek "maradékai" por formában nem kerül bele az ő termékükbe is.

Hasonló az eset a Vegabond-os kolbászokkal, amiket pedig húsgyárakban töltenek...

"All ingredients of our product "Gemüsebrühe" are from plant or yeast origin. Milk and egg are not used in he recipe. The information "may contain milk or egg" is mainly for people who are allergic to these ingredients. The producer of our "Gemüsebrühe" produces also products which contain milk or eggs. Therefore it can be that small traces from these ingredients could be transfered in this product, for example as a dust."

Vegánság és család

Csatlakoztam én is a VEGÉTHÓhoz, amit Siccike indított el. Októberben minél több vegán életmóddal kapcsolatos bejegyzést igyekszem írni. Először a vegánságomra adott családi reakciókról számolnék be. Nem felhőtlen boldogság a történet, de annál reálisabb - és talán tanulságosabb.

Apu: teljes elutasítás

Apukám kiskoromban - mivel nem voltam hajlandó sem főve, sem nyersen zöldséget-gyümölcsöt enni - mindig azt hajtogatta, hogy egyek almát. Lázasan becsomagolta nekem a tízóraihoz minden nap, én meg valahova eltűntettem, kidobtam. Aztán amikor vegán lettem, ezzel nem tudott megbírkózni. Hiába mondtam neki, hogy "dehát te mondtad, hogy egyek zöldséget", nem vígasztalta. :-) Azt mondta, hogy "de azt nem mondta, hogy csak azt..."

Szerinte a hús kell, fontos az embernek, nélkülözhetetlen. Korábban még belementünk vitákba, beszélgetésekbe, voltak olyan pontok, ahol elgondolkodott azon, hogy tényleg kell-e, de ennyiben is maradt. Sokszor hallom tőle azt a mondatot, hogy "tudom, hogy ez így nem jó, de én már erre a kis időre nem változtatok". Tudja, hogy élhetne egészségesebben is, de nem teszi. Én meg már nem akarom megváltoztatni, mert amikor akartam, csak rosszabb lett. Azóta lazábban, az "élni és élni hagyni" elvet követve eszünk együtt, ő húst, én vegán ételt.

Anyu: erőteljes hullámzás

Sokmindent megéltünk már vele vegán téren. Kezdve azzal az alap félelmével és fő illúziójával (nőként ez nagyon erős tud lenni), hogy "ha elutasítom a főztjét, akkor őt magát utasítom el" vagy "nem tudja mivel táplálni a gyerekét". Persze ez butaság, mert tud, csak nem azzal, amivel eddig, hanem azzal, amire én vágyom, amit én szeretek, kívánok. Valahol ez is egóharc: az anyának el kell engednie azt, amit ő jónak lát, ami szerinte "kell a gyereknek" és engedni, hogy felnőttként eldöntsem, mit szeretnék enni. Tudom, hogy a szándék mögötte jó, mert azt is megértettem az évek folyamán, hogy ő meg van arról győződve, hogy a hús kell. De szerintem meg nem kell.

Amikor ezt a nézetkülönbséget kölcsönösen el tudjuk fogadni, akkor nincs gond. Természetesen az évek folyamán a hullámzások azért jöttek, mert más-más szintre kerül ez a dolog bennünk: volt, amikor örömmel főzött nekem, töltött le az internetről receptet, vegánosította, de olyan is, volt, hogy 1 évig egyáltalán nem volt hajlandó főzni nekem semmit, még Karácsonyra sem. Ilyenkor van az, hogy nem veszem magamra, nem sértődök meg rajta, hanem hagyom, hogy a saját tempójában ő maga bírkózzon meg a témával, érlelje magában, hogy mi a helyes a kapcsolatunk szempontjából. Én elmondtam neki, hogy nem várom el tőle, hogy külön főzzön nekem, tudok magamnak vinni, nincs belőle sértődés. De ha van kedve, akkor én nagyon szívesen veszem és megeszem. Mert szeretem, ahogy például a kelkáposztafőzeléket, borsólevest, vagy más olyan ételeket készít, amit ők is vegánul esznek. És ez bizonyult a varázsszónak: szeretem a főztjét. Amikor ezt megtudta és megértette, sokminden megváltozott. Azóta újra főz nekünk, mostanában például a sárgabarackos gombócával tarol nálunk - a hosszú candida-kúra után kiéheztünk rá -, teljeskiőrlésű lisztből készíti nekünk. El is teszi a fagyasztóba, hogy később is legyen hova nyúlni, ha megkívánjuk. Ilyenkor én viszem a teljesőrlésű prézlit hozzá, mert azuk nincs otthon.

Ez az alapanyag- és szakácskönyv-vitel amúgy is bevált nálunk. Kb. fél-1 éve voltam vegán, amikor vittem neki szakácskönyvet, recepteket, alapanyagokat, főztünk együtt. Mindig megkóstolták az ételeimet, ízlett is nekik, de ennyi. Általában viccesen közölték, hogy "egy nagy szelet hússal még jobb lenne." De voltak olyan kis dolgok, amire nyitottak voltak, látták tőlem és ők is megváltoztatták az életükben. Például az uborkasalátát már ecet helyett citrommal készítik. Kis lépés, de legalább megtették.

Amint már utaltam rá, volt, hogy meg akartuk változtatni egymást. Nem csak ők engem, hanem én is őket. Amikor kiderült, hogy Anyu rákos, elkezdtem beszélni neki az egészséges életmód, ételek fontosságáról. Túl sokat, túl intenzíven, túl nagy dózisban. Korábban nem tettem, egyáltalán nem térítettem, nem mondtam kéretlenül dolgokat. Ezúttal is kár volt: Anyu elfordult az egésztől és közölte, hogy inkább meghal, minthogy vegetáriánus legyen. Pedig tudta, hogy igazam van, ő is utána nézett az interneten a rákdiétáknak, stb. De nem volt kész rá. Nehéz volt elengednem, hogy nem változtat, még a saját egészségéért, életéért sem. Ugyanolyan nehéz volt feldolgoznom, mint nekik azt, hogy én váltottam. Azt szoktam mondani, hogy A-ból B-be eljutni ugyanolyan távolság és idő, mint B-ből A-ba, semmivel sem rövidebb. A másság másság, akárhonnan is nézzük. Ha megkérdeznek, hogy tudok húsevő férjjel élni, azt válaszolom, hogy "ahogy ő vega feleséggel..." Egymás elfogadása az egyetlen út. Azóta ez sokat változott, semmi gondot nem okoz bennem, hogy ők húst esznek, akármilyen következménye is van az egészségükre. Tiszteletben tudom tartani a döntésüket.

Balázs: imádja a főztömet

Azt azért nem mondom, hogy szívesen veszek/készítek neki húst. Tejterméket, pl. túrórudit, vagy csokit néha szoktam venni neki magamtól. Mert szereti, és magának is megvenné. A sajttal sincs különösebb bajom, ha van otthon. Kolbászokat már kevésbé szívesen nézegetnék. Vicces volt a L'art pour L'art előadás múlt szombaton: a kolbászról mondták, hogy a disznót megölik, ledarálják és beletöltik saját magába (bél). Elég ébresztő volt még vega füllel is.

Szóval Balázs imádja a vega kajákat, vannak külön kedvencei, például a spenótos-tejszínes tészta, de gyakorlatilag bármit megeszik, amit főzök. Meg is szoktam kérdezni, mihez van kedve, mit szeretne enni, próbálom bevonni, újítani.

Emlékszem, vicces volt, hogy a második-harmadik randink után, hajnalban, buliból hazajövet kóstoltattam vele először gabonakolbászt, és nagyon bejött neki - azóta is. Akkor eszmélt rá, hogy milyen fontos a fűszerezés, és nem a húsízt szereti a kolbászban. Ez kb. velem is így volt.

Alapvetően magyarosan főzök, sok hagymával, fűszeresen, sokszor lecsósan, és mivel a régi ízek visszaköszönnek az ételeimben, nem merül fel, hogy akkor mostmár valamilyen íztől meg kell válni.

Szerencsére Balázs alapvetően iszonyatosan elfogadó és nyitott. De az elején benne is voltak kétségek és megtorpanások a vegaságom miatt. Mivel ő is fogyott már közel 20 kilót, volt már egy saját életmódváltása sok mozgással és nyers ételekkel, annyira nagy újdonság nem volt neki a vegánság. A tudatosságban is egy szinten mozgunk: ha tudjuk, hogy valami jót tesz nekünk, hamarabb megtesszük, igyekszünk átállítani a tudatunkat és nem halogatni a változást.

Miért nem eszem? III. - A mikrózott ételről

A második világháború vége felé egy amerikai hadmérnök a mikrohullámokkal végzett kutatást úgy, hogy az árnyékolt terület mögött volt a szendvicse. Éppen végzett, és megfogta a szendvicsét, hogy falatozzon belőle. Meglepődött, hogy forró, és nem értette, mitől….A dolgot azért tartotta érthetetlennek, mert a közelben nem volt fűtőtest vagy más hőforrás. Azután rájött, hogy az árnyékolás nem védte a szendvicsét, és azt a mikrohullám melegíthette fel. Elkérte kollégája szendvicsét, azt is mikrohullámmal "kezelte", s az is felforrósodott. Ekkor született meg bennük az ötlet, hogy ezzel a módszerrel más ételek is hőkezelhetők, süthetők, főzhetők. Megoldották, hogy az egészségre ártalmas sugárzás kifelé le legyen árnyékolva, s hogy az étel minden oldalról, egyenletesen kapjon a mikrohullámból. A sütőhöz speciális melegítő-főző edényeket is terveztek, mivel fémedény nem használható. Innen indult a mikrohullámú sütő karrierje l946-ban.

Egyes kutatók azt állítják, hogy az élelmiszerek és az italok a mikrosütőben rövid idő alatt elérik a kész állapotot, ezáltal kevésbé károsodnak az ételek beltartalmi anyagai, a vitaminok, szénhidrátok, fehérjék stb. Azt viszont nem kutatták, vagy ha kutatták is, nem hozták nyilvánosságra, hogy a mikróba tett fehérjék másképp denaturálódnak, mint a hagyományos tűzhelyen készített ételek esetében. A fehérjék és a sejtek azért melegednek fel rövid idő alatt, mert a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévő sejteket és a molekulákat. Ez a rezgés hőt termel, ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütőben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert ez történik normál főzéskor is, viszont minden elektromos sütő főző-edényben készült étel esetében megváltozik a vízmolekulák szerkezete és struktúrája; élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik. Ezt támasztja alá dr. Masari Emoto japán kutató is, aki mindezt fényképekkel bizonyítva le is írta a Magyarországon is megjelent A víz üzenete és A víz rejtett bölcsessége című könyveiben. Volt szerencsém két évvel ezelőtt személyesen is meghallgatni a budapesti előadását. Nem véletlen, hogy a vallásos zsidók nem használnak semmilyen elektromos főzőalkalmatosságot, csak lángon, lánggal főzik és sütik az ételeiket.

Nem lesz egészséges sejtépítés

A mikrohullámú sütőben a villámgyors rezgések következtében az ételek molekulái rövid időn belül degenerálódnak. A degenerált ételtől, degenerált molekuláktól nem lesz egészséges sejtépítés az ilyen ételeket fogyasztó ember szervezetében, hanem előbb-utóbb egyre jobban elhatalmasodó degeneráció indul meg a szervezetében, éppen ott, ahol a szervezetén belül a leggyengébb az immunrendszer állapota. Ez már a rák előkapuja, mert ha rendszeresen mikrohullámú sütőben főzött, melegített ételeket fogyaszt valaki, akkor előbb-utóbb daganatos beteggé "eszi" magát.Elgondolkodtató, hogy gyermekeink, unokáink mikrohullámú sütővel készített, melegített ételeken nőnek fel. Sok helyen az egészségügyi intézményekben, idősek otthonában is mikrózott ételeket tálalnak fel a betegeknek és öregeknek, akiknek amúgy sem erős az immunrendszerük. Régebben alig volt rákos beteg gyermek, ma pedig már a kórházakban sajnos vannak gyermekrák osztályok is. A daganatos betegek száma pedig napról napra növekszik. Ez a gondolat a készülék megjelenése óta foglalkoztat. Mérnöki és egészségügyi felsőfokú végzettségem tartott vissza attól, hogy mikrohullámú sütőt vásároljak magamnak és családomnak. Tudom, hogy a technikai civilizáció sok új dolgot talált fel, amiről azt hitték, hogy ártalmatlan, aztán később kiderült, hogy ártalmas, mégsem hozták nyilvánosságra, mivel óriási üzlet a termékek eladása, s ha megbetegszik valaki, akkor az is óriási üzlet a gyógyszergyártóknak. Tehát mindenki jól jár, csak a "megvezetett" fogyasztó nem. Végül is a Föld nevű bolygó is jól jár, mert így elkerülhető a túlnépesedés...

A természetben nincs ilyen intenzív mikrohullámú sugárzás, tehát az emberi szervezet szempontjából ez a hatás új. Tudjuk, hogy az élővilágban az ember az, aki legrosszabbul alkalmazkodik az őt érő külső-belső hatásokhoz. Sok-sok generáció kell ahhoz is, hogy megszokjon valamit a genetikai rendszere.

255 ezer nemzedékváltás kellene

Egy mikroorganizmus, mint például a tbc kórokozója, naponta többször is generációt vált, s ha antibiotikummal el akarják pusztítani, akkor először sok kórokozó elpusztul, aztán a negyedik-ötödik generációjuk mártáplálékként szintetizálja az ükapjukat elpusztító mérgeket. 1938 óta hány és hány új antibiotikum lett már bevetve a tbc kórokozója ellen? 2006-ra már úgy átalakult a kórokozók szervezete, hogy mostanában megjelent az antibiotikumokkal elpusztíthatatlan, új, a jelenlegi orvostudomány által gyógyíthatatlan tbc. Ha vesszük a 70 évet és azt átszámoljuk nappá, akkor az 25 550 nap. Ha mondjuk egy vírus vagy baktérium egy nap alatt csak tízszer szaporodik (általában ennél gyorsabban populálódik), akkor 70 év alatt 255 500 nemzedékváltás történt. Ha ezt emberre átszámítjuk, 50 év átlagéletkort véve, akkor ez 12 775 000 év! Ennyi évnek kellene eltelni a 255 000 nemzedékváltáshoz, és ahhoz, hogy az ember rezisztens legyen a mikrohullámú sütő ártalmaival szemben, feltéve, ha az ember szervezete hasonlóan ellenálló, mint a tbc kórokozóié. Ám sokkal rosszabb a rezisztencia faktorunk, tehát lehet, hogy még százmillió év is kevés. Nem tudom, hogy lesz-e Földünk ennyi idő múlva, ha ilyen ütemben teszi magát tönkre az ember. Az emberre ugyanis az a jellemző, hogy ahelyett, hogy megtartaná a természet törvényeit, mindenáron meg akarja azokat változtatni. Sajnos az ember még mindig nem tanulta meg, hogy a természet ÖRÖK, mint ahogy a törvényei is örökérvényű törvények. Úgy működött tíz, száz és egymillió évvel ezelőtt is, ahogy ma működik, és úgy fog működni tíz, száz és egymillió év múlva is. Aki nem tartja meg a természet rendjét és törvényeit, az elpusztul, a faj pedig kipusztul, még ha az ember is az a faj.

Svájcban 1992 januárjában a RAUM UND ZEIT (Tér és Idő) című lapban a svájci orvosok arról a kísérletsorozatról számoltak be, amely első alkalommal bizonyította be kétséget kizáróan, hogy a mikrohullámú sütőkben elkészített vagy meleg ített ételek fogyasztása után olyan változások játszódnak le a vérben, amelyek rákosodási folyamatot váltanak ki az arra érzékenyekben vagy a gyengébb immunrendszerűekben, betegekben, fejlődő szervezetekben stb. A környezetbiológiával foglalkozó szakemberek már azt a kérdést teszik fel: Meddig árusíthatók még büntetés nélkül a mikrohullámú sütők? Svájcban, Franciaországban és több más országban is tilos reklámozni a mikrohullámú sütőket!

Kutatók döbbenetes megállapításai

Lássuk a Tér és Idő hasábjain megjelent tanulmány főbb megállapításait:"A mikrohullámra vonatkozó legelső vizsgálatok óta ismeretes a szakértők előtt, hogy ez a hullámfajta károsítja a biológiai rendszereket. Épp ezért szabtak meg bizonyos határértékeket, amelyek országonként eltérőek ugyan, ám mindenütt léteznek, a műszaki szükségletekhez és lehetőségekhez igazítva. A fenti határértékek természetesen a mikrohullámú sütőkre is vonatkoznak. Ezek a berendezések évtizedek óta forgalomban vannak, és használatuk mindjobban terjed! Ugyanakkor mindeddig kevesebb szó esett arról, hogy milyen hatást gyakorolnak a készülékek az emberi táplálékokra, mindennapi élelmünkre. A svájci orvosok nyolc önként jelentkező, makrobiotikusan táplálkozó személyen végezték el a kísérleteket (a lausanne-i Biokémiai Intézetben és a wattenwili Környezetbiológiai Tanácsadó Intézetben).

A kísérlet során a résztvevők 2-5 naponként megváltoztatott táplálékot kaptak. Elsőként egy biotermelő nyers tejét, másodikként ugyanezt hagyományos módon felforralva, harmadikként a berni cégtől származó pasztőrözött tejet, negyedikként ugyanezt mikrohullámú sütőben felforralva. Ötödikként nyers biozöl dséget, hatodikként ezt a zöldséget hagyományos módon megfőzve, hetedikként ugyanezt lefagyasztva, majd mikróban megfőzve. Meghatározott idővel a táplálékfelvétel után minden esetben vért vettek, és a kapott vérmintát bizonyos kritériumok szerint elemezték.Az eredmény a következő lett:A mikrohullámú sütőben melegített, felengedett vagy főzött ennivaló (a tej és a zöldség) a kísérleti alanyok vérében szignifikáns (döntően meghatározó) elváltozásokat okozott, csökkent valamennyi hemoglobin érték (vastartalmú fehérje, vérfesték, amely megköti az oxigént), valamint a HDL és az LDL (koleszterin) aránya. A limfociták (nyiroksejt, nyirokszövetekben termelődő fehérvérsejt) esetében pedig rövid ideig tartó, erőteljes csökkenést állapítottak meg, ha a vizsgált személy előzőleg mikrohullámban előkészített zöldséget fogyasztott. A fényérzékeny baktériumokkal pedig azt is megállapítot ták, hogy a mikrohullámú energia a táplálék útján továbbadódik az emberi szervezetnek. Ezt a fizikai folyamatot előzőleg már több széleskörű tanulmány is megállapította. A mikrohullám hatásának kitett emberi táplálékok vizsgálata azt is igazolta, hogy fogyasztásuk az emberi szervezetben patogén (kórokozók, valamely betegség kifejlődését elősegítő) folyamatok kezdetét váltja ki. S így rákos elváltozásokat is előidézhetnek, okozhatnak."

Pacemakere van? Maradjon távol a mikrótól!

A fentieket olvasva gondolkozzanak el az olvasók, hogy megéri-e a kényelmükért feláldozni az egészségüket vagy az életüket. Időt lehet megtakarítani a mikrosütő használatával, viszont ami időt nyernek, azt elveszítik akkor, amikor betegek lesznek miatta, orvostól orvoshoz járnak, azok gyógyszeres kezeléseket adnak, a gyógyszerek pedig a mellékhatásaikkal hozzásegítenek ahhoz, hogy ne népesedjen túl a Föld a mikrohullámú sütővel készített, melegített ételek fogyasztóival. Tehát hosszú távon nagyon nagy árat kell fizetni a gyorsaságért és a kényelemért. A második világháborúban kifejlesztett mikrohullám-technika káros sugárzásainak határértékeivel kapcsolatban még senki nem vonta kétségbe - sem hivatalosan, sem félhivatalosan - a mikrohullámú sütőből kikerült ételek minőségét. Általános vélemény: igaz ugyan, hogy van káros hatása a mikrohullámnak az élő szervezetekre, sejtekre, de ez a hatás a sütőn belül marad, s így a benne lévő étel nem jobb és nem rosszabb, mint a hagyományos módon sütött, főzött étel. Nos, hogy nem maradnak a mikro bekapcsolásakor a káros sugarak a készüléken belül, azt igazolja, hogy a pacemakert (beépített szívritmus-szabályzót) viselő emberek a mikrosütő 10 m-es körzetében rosszul lesznek, majd összesnek, ha bekapcsolják a közelükben a mikrót. A pacemaker gyártókat nagy feladat elé állította ez a tény, mert olyan szívritmus-szabályzót nehéz előállítani, amelyik érzéketlen a mikrohullámra.

Még egy kísérlet. A kikapcsolt állapotban lévő mikróba bele kell tenni egy bekapcsolt mobiltelefont. Rá kell csukni a mikró ajtaját, majd felhívni egy másik készülékről a mobiltelefont. Akkor jó a mikró burkolása, ha nem szólal meg a benne lévő mobil készülék.Én eddig közel 100 különböző márkájú mikrosütővel végeztem már el ezt a kísérletet, és eddig minden mobil kicsengett, akkor is, ha a mikro ajtaja be volt zárva. Tudni kell azt, hogy a mobilok 900 és 1800 MHz frekvenciatartományban üzemelnek, a mikrosütők pedig 2450 MHz-en. Tehát ha a mobilkészülék mikróval közel azonos frekvencia sugárzása "kitalál" az "árnyékolt" mikróból, és megtalálja az esetleg több kilométer távolságban lévő mobiltornyot, s a mobiltorony sugárzását veszi a mikróban lévő mobiltelefon, akkor miért hiszi el sok ember, hogy a bekapcsolt mikró nem bocsát ki káros sugarakat a környezetében tartózkodókra? Közel 20 méter az a távolság, ami ilyenkor élettanilag veszélyes még a szomszédos lakásokban lévőkre is. Ennyit ér a mikrók "árnyékolása"! Tömbházakban az alattunk, felettünk, mellettünk lakókkal meg kell beszélni, hogy adják el ők is a mikrójukat, mert csak így lehetünk bizonyosak afelől, hogy nem sugároznak át ránk a szomszédok mikrói. A Faraday-elv szerint megvédhetjük magunkat a szomszédok mikróitól, ha az egész lakást körbeárnyékoljuk, minden irányban.

A gyorsétkezdék eladói naponta akár többször is használják a mikrót a vevő kívánsága miatt. Eddig egy olyan eladóval találkoztam, aki két évet bírt ki egy ilyen helyen, de betegállományba került leukémia miatt, a többi eladó pár hónapot tud elviselni ilyen sugárözönben.

A mobil mint kis mikrosütő

A fenti kísérlet igazolja, hogy a mobilok is kis mikrosütőként hatnak ránk. Termovíziós felvételek igazolják, hogy egy rövid mobilozás is mennyire felmelegíti a mikrohatás miatt az agyat. Gondoljuk csak meg, hogy az agyat védi legjobban a természet vagy a Teremtő, mivel a koponya erős csontburokban, agyvízbe van "ágyazva". A mobilt használók a fej, illetve az agy egyik leggyengébb pontján, a füljáraton keresztül "mikrózzák" az agyukat.A mikrohullámú sütők egyre nagyobb elterjedése indokolná, hogy a tudomány feltegye a kérdést: milyen hatással van a mikrohullámmal kezelt élelmiszer az emberi szervezetre, amelyet közvetlen besugárzás ér. A mikrohullámú spektrum részben a rádióhullámok, részben az infravörös hullámok területére nyúlik át. Átfogó irodalom, szakértői véleményezés áll rendelkezésre arról, milyen hatást gyakorol az élő szervezetre a mikrohullámmal történő közvetlen besugárzás!

Sokat köszönhetünk e témában egy magyar kutatóorvosnak, prof. dr. Varga Andrásnak, a heidelbergi orvosegyetem egyetemi tanárának, aki mellesleg villamosmérnöki diplomát is szerzett, és ezen szakmájában is doktorált. Általa és több más neves kutató által is igazolt, hogy a mikrohullám romboló hatása kiterjed a sejtmembrán (sejtfal-hártya) károsodásától az anaerob légzés (oxigén jelenléte nélküli közegben) megsérülésén át a megzavart sejtosztódásig, a leukémiáig (fehérvérűség) és a genetikai (örökléstani) változásokig!

Csak csodálkozni lehet azon, hogy a mikrohullám helyébe miért nem lépett már egy új, a természettel nagyobb harmóniában lévő technika. Jó tudni, hogy a kerámia főzőlap sem harmonizál, az elektroszmog, és az elektromágneses erőtér miatt. Csak a természetes hővel való melegítés (sparhelt, gáztűzhely, napenergia, geotermikus energia, gőz stb.) jó!

Sérül a vízstruktúra és a molekulaszerkezet

A mesterségesen előállított mikrohullám a molekulákat nagyon gyors rezgésre kényszeríti - stresszhatásnak teszi ki -, ennek következtében súrlódási energia keletkezik. A hagyományos melegítési eljárásokkal ellentétben, ahol a hő kívülről hatol befelé, a mikrohullám belülről melegít, az energiát súrlódási hővé alakítva át. Mivel a természetben található anyagok közül a vízmolekula reagál a legérzékenyebben a mikrohullámra, elképzelhető, milyen hatást gyakorol rá ez a rezgés. Az, hogy a vízmolekula hogyan reagál a körülötte lévő elektroszmogra, mikrohullámra, külön fejezetet érdemelne. Ezért javasolom elolvasni dr. Masari Emoto japán kutató A víz üzenete és A víz rejtett bölcsessége című, magyarul is megjelent könyveit. Tehát nemcsak a mikrohullám, hanem az elektroszmog is tönkreteszi a táplálékok vízstruktúráját és molekulaszerkezetét. Viszont a világegyetem vízbázisú, s az élő szervezetek átlag 70%-a is vízből áll, s ugyanez igaz a táplálék-alapanyagainkra is. A mikrohullámnak a termikus (hő hatására létrejövő) hatása mellett atermikus (hőváltozás nélküli) hatása is van, amelyre mindeddig hivatalosan kevés figyelmet fordítottak. Ám mindkét hatásmechanizmust, a közös romboló hatást kell vizsgálnunk. A mikrohullám sejtmembrán-változtató hatását a géntechnológiában használják, hogy hozzájussanak a génekhez, amelyek így mesterségesen megváltoztathatók. A folyamatos stresszhatás, így a mikrohullámok is arra kényszerítik a sejtet, hogy fokozottabb légzésre álljon át, melynek során ugyanúgy H2O2 és CO, azaz sejtmérgek keletkeznek, mint ahogy a rákos sejtekben is kimutathatóak ezek a sejtmérgek. Ezért is olyan veszélyes a mikrohullámú sütőben bent működő és az onnan kijutó sugárzás. Bár sugár-hullámértékek minden országban léteznek, a készülékek soha nem zárnak tökéletesen (a mobiltelefonos kísérlet is igazolja!), és a használat során a szigetelésük csak romlik és ne m javul. A mikrohullámok - amelyek a mesterséges radioaktivitással együtt az elektroszmog fő, kiváltó okai - minden élő szervezet természetes funkcióit befolyásolják. Hatnak a bőrre, a szemre, a besugárzott levegő útján a tüdőre, valamint a sugárkezelt ételek, italok miatt az egész szervezetünkre. A sugárzás keltette elektromágneses rezgések a szemen keresztül megzavarják a belső elválasztású mirigyek működését. Ezek az elváltozások a vérképben is megjelennek. A vércsepp analízis is tökéletesen igazolja a leírtakat.

Ember és állat maga is degenerálódik

A mikrohullámú sütőbe helyezett ételek molekuláit ugyanúgy megváltoztatják a hullámok, mint az élő szervezetét. A degenerált molekulákat elfogyasztó ember és állat előbb-utóbb maga is degenerálódik. Ráadásul a mikrohullámok keltette rezgés nem áll le a mikrosütő kikapcsolásakor, hanem a víztartalomtól függő csillapodással még tovább rezeg, tovább súrlódik a molekula, azaz a hőképződés nem áll le. Az ilyen ételt kívülről nem érezni túl forrónak, de a kivétel után belül még percekig emelkedik a hőmérséklete, s ezáltal fekélyesedést idéz elő az emésztőcsatornában, gyomorban stb. A készülék 1-10 GigaHz sugárzásán belül a 2450 MHz tartományba eső sugárzása leépíti a molekulastruktúrákat, és olyan vegyületek maradandó kialakulását segíti elő, amelyeket a jelenlegi tudomány alig ismer, vagy ismer ugyan, de nem publikál, mert akkor összeomlana a mikrosütők és a mobiltelefonok piaca. Az összefüggések láncolata ma már jól áttekinthető a biológiában és az elektrotechnikában egyaránt járatos átlagembereknek is. Ez a sugárzás úgy indukálja az ételt, hogy az étel is a sugárzás hordozójává é s forrásává válik! Az ételek, azaz a szerves anyagok vízstruktúrájának ártó sugárzások a fehérjéknek, zsíroknak és vitaminoknak kevésbé ártanak, de csak egy darabig, mert a vizsgálatok igazolják, hogy 4-5 perc után a táplálékok ezen összetevői is degenerálódnak, illetve elpusztulnak, azaz az egész táplálékszerkezet komoly, természetellenes elváltozáson megy át. Érdemes lenne megvizsgálni az AM Micro híradástechnikai láncolat egészségkárosító hatásait is, mivel ezek koncentráltan irányított sugárnyalábokkal dolgoznak. A madarak elkerülik az ilyen veszély-forrásokat, mert az ő érzékelőrendszerüket nem tompította el az a sok elektrotechnikai ártalom, mint az emberekét, akik - a radiesztéziával foglalkozó személyek kivételével - nem érzik meg a veszélyzónákat.

Svájci kísérleti eredmények

Az ártó hatásokat vizsgáló mai módszerek azon alapulnak, hogy különféle, a mindennapjainkban használt tápanyagokat hagyományos és mikrohullámos módon elkészítenek, és ezek után vizsgálják a vér bizonyos paramétereit. Az önkéntes kísérleti személyektől Svájcban vett mintákban, 1989 augusztusában és szeptemberében végzett kísérlet eredményei a következők: A mikrohullámú sütőben felforralt tej lényeges elváltozásokat mutatott, megemelkedett a savasságának foka, megváltozott a tejzsiradékok struktúrája (a sejt szövetszerkezete), csökkent a folsavtartalma, s növekedett az élettani szempontból igen kedvezőtlen, nem fehérjéhez kötött nitrogén aránya. A vizsgálati alanyoknak a mikrohullámos étel fogyasztása utáni vérparaméter-értékei valamennyi esetben a normál tartomány alsó határán helyezkedtek el, s ha egymást követő napok során ilyen ételeket fogyasztottak, akkor már - hematológiai szakkifejezéssel élve - az eredmények anémiás (vörösvértestek számának csökkenése) diszpozíciókat (betegségre való hajlam) mutattak. Az egy hónapig így tápláltaknál már jelentős koleszterinszint-növekedést is tapasztaltak. A vércsepp analízis (vérkristály analízis) során jól igazolható volt a vértestek degenerációjának egyre nagyobb foka, valamint az agglutináció (a vérlemezkék összetapadása).

Mit (t)ehet a tudatos vásárló? Ha Ön, Kedves Olvasó tudatos vásárló és tudatos fogyasztó, akkor nem tévesztheti meg az az óriási reklámözön, ami nap mint nap zúdul ránk a médiából és a plakátokról. Minden új dolog, ami bekerül a mindennapjainkba, óvatosságra kell hogy intsen bennünket. Mindig, mindent a természet oldaláról kell megvizsgálni, és ami élettani szempontból nem természetes, azt el kell vetni. Mi, tudatos vásárlók tudjuk csak megváltoztatni a gyártókat s a kereskedőket. Ha a legnagyobb reklámdömping ellenére sem fogjuk vásárolni a mikrohullámú sütőket, akkor azok ott fognak porosodni a boltok és a gyártók raktáraiban, s végül le fognak állni az eladhatatlanná vált termékek gyártásával. Az utolsó daraboktól vélhetően úgy fognak megszabadulni, hogy nagyobb értékű vásárlásnál ingyen adják a vevőknek, csakhogy felszámolhassák a felhalmozódott készleteket. Addig pedig még sok neves szakember fogja nekünk áltudományos tényekkel "bizonyítani", hogy használjunk csak bátran mikrosütőt, mert az megk önnyíti a mindennapjainkat.

Nekem viszont attól könnyebbek a mindennapjaim, hogy nincs mikrosütőm.

Weixl-Várhegyi Lászlómérnök radiesztétaéletmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeutaa Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja

H5N1 - Mesterséges járvány?

Amóta "van", azóta izgatja a fantáziámat, hogy ez most valójában micsoda... Nekem is megfordult a fejemben, hogy vajon honnan tudják előre bizonyos emberek, hogy mikor, mennyi embert fog elpusztítani, ha nem ők gerjesztik. Eleve mi az esélye, hogy valami így mutálódik, mi ez az óriási médiafelfordulás körülötte, stb? Nekem kicsit olyan érzésem van, mintha az elmúlt fél évben beültették volna a köztudatba, hogy jönni fog, hogy az embereket megbarátkoztassák a gondolatával, aztán szépen birka módjára beadassák a védőoltást, amit jó előre kifejlesztettek, és ezt megnyugtatásképpen az emberek tudtára is hozzák. Az oltásipar óriási üzlet, erről nem egy könyv jelent meg, ennél már csak a magukat és gyerekeiket féltő emberek nagyobb fogás. És hát ha van a két halmaznak metszete, miért ne rögtön azt célozzuk meg?

Kaptam egy e-mailt, az alábbi tartalommal:

Egy osztrák oknyomozó riporternő, Jane Burgermeister feljelentést tett bioterrorizmus és népirtási kísérlet vádjával az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és mégnéhány, nagy tekintélyű kormányzati és egyéb hivatali szervezet ellen. Ezt követően áprilisban a Baxter AG és az Avir Green Hills Biotechnology of Austria nevű vállalatokat jelentette fel a madárinfluenza vírus előállításának és terjesztésének vádjával.

Állítása szerint szándékosan - a WHO megbízásából - szaporítottak 72 kg élő madárinfluenza vírust, hogy később profitálhassanak a világméretűvé nőtt járványból. Egy cseh tudós vizsgálta a szezonális influenza elleni oltóanyagokat, ekkor fedezte fel, hogy abban élő H5N1és H3N2 vírusok találhatók.

June 25, 2009; WakeNews [Download Site for Burgermeister OfficialDocuments]; Journalist Accuses WHO of Plan to Commit Mass Murder

A média hallgat, az FBI nyomoz

A riporternő azt állítja, hogy döntő bizonyítékokkal rendelkezik arról, miszerint a gyógyszergyárak és a különböző állami szervek elkötelezetten és odaadóan terjesztik a halálos biológiai vírusokat abból a célból, hogy világméretű járványokat robbantsanak ki. Éppen ezért az újságírónő tiltó végzést szeretne a kötelező beoltások ellen, mert véleménye szerint a kötelező oltások hatóanyagait szándékosan fertőzik meg élő vírussal. A feljelentés és a gyanúsítás híre terjedni kezdett az interneten, de a meghatározó médiumokban egy betűt sem találunk erről a tényről, bár ennek felkapott és sokat közölt hírré kellett volna válnia. Az sem meglepő, hogy sokan csupán kacsának, pletykának gondolták a hírt, esetleg egyszerűen egy újabb összeesküvés-elméletnek. Az eset azonban az FBI aktáiba is bekerült, és úgy tűnik, Jane Burgermeister biztos a vádjaiban. A média részéről már megszokhattuk ezt a fajta hozzáállást, vagyis az effajta ködösítést. A gyógyszeripar szerepe és befolyása hatalmas a médiára - állítja a saját tapasztalatai alapján dr. Mercola, az ismert amerikai orvos-szakíró.

Kötelező védőoltás - fenyegetés egészségünk és szabad döntésünk ellen?

Tény, hogy napjainkban valóban lehetséges törvényes úton a kötelező védőoltás elrendelése. Ez ad lehetőséget a különböző magas rangú szervezeteknek arra, hogy embertársaikat akár halálos veszélynek is kitegyék különböző üzleti kapcsolataik és a profit érdekében. A kötelezően beadandó, mérgezett vakcinák valóban kivédhetetlennek bizonyulnak, ugyanis jelenleg nincs garancia a biztonsággal beadható oltásokra. Ha a szervezetünk nem várt módon reagál az oltóanyagra, szinte reménytelen kártérítési perrel próbálkoznunk. Nem az a fontos, hogyan vélekedünk Jane Burgermeisterről és vádjairól. A tényleges és sürgető probléma az, hogy szembe kell néznünk azzal a ténnyel: kötelező védőoltást rendelhetnek el az új influenza ellen. Egy olyan betegség ellen, amelyről - a WHO és egyéb egészségügyi szervezetek biztatására - ok nélkül sulykolja belénk a híreket a média, holott több mint kétszer nagyobb esélyünk van arra, hogy villám csapjon belénk, mint arra, hogy megfertőződjünk és meghaljunk az új influenzában.

Hisztériakeltés, eltúlzott kockázat

Az Egyesült Államok egyik korábbi elnökjelöltje, Ron Paul képviselő (aki egyébként orvosi végzettséggel is rendelkezik), egy nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy pénzügyi nyereség céljából az új influenza inkább hasonlít egy hisztérikus médiacirkuszra, mint halálos világjárványra. A nyilatkozatában emlékezteti az embereket a legutóbbi, 1976-os sertésinfluenza elleni oltási program kimenetelére. Akkoriban - közvetlenül az influenza miatt - egyetlen ember halt meg, ugyanakkor 25-en haltak bele az életmentő célra kijelölt oltások káros mellékhatásaiba, és több száz ember vált rokkanttá a vakcina okozta Guillain-Barré szindróma miatt. A képviselő szerint - dr. Mercola orvos szakértő is egyetért vele -, az új influenza teljes mértékben jelentéktelen betegségnek tűnik, ha összehasonlítjuk egyéb halálos járványokkal, mint például a tuberkulózissal vagy egyéb fertőző betegségekkel. Ha fölmérjük a betegség valódi veszélyességi fokát, nyilvánvalóvá válik, hogy teljesen indokolatlanok a nemzetközi szervezetek intézkedései és az esetleges katonai beavatkozások. Megfontolva a rendelkezésre álló tényeket és a valós kockázatokat, az influenza elleni jelenlegi reakció több kérdést is felvet. Vajon mi is a valós indíték? Miért is tapasztalható ez a túlzott elővigyázatosság egy olyan betegség ellen, amely többnyire gyenge tüneteket okoz, és a halálozási kockázata is rendkívül alacsony? Jane Burgermeister úgy gondolja, a kezében van a válasz, és ezt bizonyítani is tudja. A riporternő a nyomozati anyaga alapján állítja, hogy a védőoltás sokkal nagyobb veszélyt hordoz magában, mint maga a vírus. Természetesen mindenki maga dönt, hogy elhiszi-e az újságírónő vádjait, de bármi is az igazság, a kötelező beoltatást kerülnünk kell, ha kicsit is fontosnak tartjuk saját, valamint családunk, barátaink és gyermekeink életét és egészségét.

Baxter, a vírusosztó

Tökéletesen beleillik a képbe, hogy a Baxter International megbízást kapott az új influenza elleni oltás kifejlesztésére annak ellenére, hogy éppen vizsgálat zajlik ellene a néhány éve történt madárinfluenzavírus terjesztése miatt. 2009 februárjában a Baxter influenza elleni vakcinákat és címkézetlen H5N1 vírust (a madárinfluenza emberekben megjelenő formája) küldött egy osztrák kutatóközpontnak. Mivel csak influenza elleni védőoltást vártak a rakományban, ezért az osztrák cég ellenőrzés nélkül továbbküldött bizonyos mennyiségű - fertőzött - anyagot Csehországba, Szlovéniába és Németországba. Egészen Csehországig nem vették észre a hibát. A cseh laboratóriumban azonban észlelték a bajt, amikor az oltóanyaggal vadászgörényeken végeztek kísérletet. Az állatok, miután beoltották őket, váratlanul elpusztultak. Ekkor fedezték fel a hibás, fertőzött oltóanyagokat. De mégis miért maradt következmények nélkül egy ilyen hatalmas hiba? Ha ez a mennyiségű élő madárinfluenza vírus és egyéb, szezonális vírusok elérték volna a népességet, annak szörnyű következményei lehettek volna. A H5N1 vírus nem fertőzi meg könnyen az emberi szervezetet, de a szezonális influenza vírusa igen. A mindkét vírusnak kitett emberi szervezet könnyen a kettő kombinációjának hordozójává és a halálos madárinfluenza vírus átadójává válhatott volna.

Halált okozó gyógyszerek

Jane Burgermeister szerint ez az eset a Baxter és más biotechnológiai cégek szándékos akciója volt, hogy a betegséget terjesztve nyereséghez juthassanak. Az osztrák egészségügyi miniszter megerősítette, hogy eljárás indult a Baxter ellen, valamint az osztrák jogi hatóságok is vizsgálják az ügyet. De nem csak a Baxter az egyetlen vétkes. Több mint 80 ember meghalt és több száz megsérült az előző évben fertőzött heparintól (vérhígító gyógyszer). 2001-ben több mint 50 dialízises beteg halt meg a Baxter hibás segédeszközei miatt. Mindezek mellett a Baxter egyik leányvállalatát nemrég 2 millió dollárra büntette a bíróság az intravénás gyógyszerek árának szándékos, mesterséges emeléséért. A Baxter hihetetlen hanyagsága, a potenciálisan veszélyes, esetleg halált okozó gyógyszerekkel való kereskedése tehát már önmagában elegendő indok lenne arra, hogy ne kerülhessenek be az új influenza elleni oltást kifejlesztők piaci versenyébe. Az eddigi ismeretek alapján kijelenthető, a Baxter International nem alkalmas arra, hogy vakon rábízzuk önmagunkat, az egészségünket és a pénzünket.

A vád súlyos, de még nem bizonyított

Burgermeister nyomozati anyaga és az FBI dokumentumai alapján a következő jelentések készültek:"... egy nemzetközi bűnszövetkezet - amely behálózta a magas rangúállami és államok között szervezeteket -, az Egyesült Nemzetek Szövetségét, valamint a hozzá kapcsolódó katonai szervezeteket (ENSZ-csapatok Kínából, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Mexikóból, stb.) - szándékosan elkövetett népirtást próbál végrehajtani az Egyesült Államok népessége ellen egy mesterségesen generált (genetikai) influenzajárvány és kötelező védőoltási program által, amellyel tömeges haláleseteket és az emberi szervezetben bekövetkező maradandó károsodásokat okozva kívánják megritkítani Amerika lakosságát. Sok bizonyíték azt mutatja, hogy bizonyos szervezetek - nevezetesen a WHO, az ENSZ és gyógyszergyárak, mint a Baxter és a Novartis - egy bűnszövetkezet alá tartozó rendszert alkotnak, amely stratégiai lépéseket szab meg számukra, és tőkefedezetet nyújt a különböző mesterséges vírusok fejlesztésére, előállítására és terjesztésére. Ezzel teszik indokolttá a tömeges védőoltások bevezetését, amelyeket biológiai fegyverként alkalmaznának, hogy az USA lakosságát megritkítsák, valamint előnyt szerezzenek Észak-Amerika erőforrásaival szemben."

Akár igaz, akár nem az a tény, hogy a tömeges védőoltások valójában a népesség ritkítását szolgálják, kétség sem fér ahhoz, hogy az új influenza elleni oltás határait a gyógyszergyárak és más kapcsolódó szervezetek pénztárcája szabja meg.

Csak a halottak nem tartoznak a célcsoportba...

Egy június 13-án lezajlott sajtókonferencián a WHO az új influenzátmegállíthatatlan világjárvánnyá minősítette. Felszólította a tagállamait (194 országot) az oltóanyagok raktározásra. Egy pénzügyi elemző szerint a Tamiflu (a szezonális influenza elleni gyógyszer)eladásából származó bevétel a közeljövőben 388 millió dollár körül alakulhat, az új influenza elleni oltóanyagokból származó bevételek pedig valószínűleg több milliárd dollárra rúghatnak majd. A CNN jelentése szerint csupán az Egyesült Államok kereslete 600 millióadagot jelentene az új influenza elleni vakcinából, tehát minden amerikaira 2 adag jutna. Ez jócskán meghaladja a szezonális influenza elleni vakcinák számát, ami összesen 115 millió adag. A Szakértők Stratégiai Tanácsadó Csoportja (ez a WHO legmagasabb rangú tanácsadó szervezete, amely védőoltásokkal is foglalkozik) az új influenza ellen legfőképpen a következő célcsoportok beoltását javasolja:

• egészségügyi dolgozók
• várandós nők
• 6 hónapnál idősebb, krónikus betegségben szenvedő gyermekek
• krónikus megbetegedésben szenvedő felnőttek (pl. asztma, krónikuselhízás, légzőszervi panaszok)
• 15-49 év közötti egészséges felnőttek
• egészséges gyermekek
• idősek

Ezután következik a jogos kérdés: a halottakon kívül kimaradt-e valaki a felsorolásból? Mit tehetünk, ha hiszünk a hírnek? A félelem, a pánik és a heves érzelmi reakciók nem segítenek rajtunk ebben a kihívásokkal teli időszakban még akkor sem, ha a kormány és az érdeküket szolgáló szervezetek, valamint a média ilyen reakciókat próbálnak kicsikarni belőlünk. Józan eszünk és megfontolt döntéseink sokkal jobban szolgálják a saját és a családunk érdekeit. Ezt kellene az eszünkbe vésni ahelyett, hogy bedőlünk a sajtó által megállás nélkül szajkózott szenzációknak. Emellett nem szabad elfelednünk, hogy bármilyen influenza megelőzhető - védőoltás nélkül is - az életvitelünkben végrehajtott pozitív változtatásokkal, az egészségünkre, a környezetünkre fordított nagyobb figyelemmel.

(Forrás: Infowars,; angolból fordította: Hunyadi Edit

Kicsit utánanéztem, Jane Burgermeister honlapja itt található. További videók a témában itt. (angolosoknak)

Legújabb szerzeményem: Himalája-só

Tegnap az Aldiban találtam rá erre a sóra, amire már egy ideje vágyom, csak eddig elriasztott az ára.

Aztán egy akciós újságban jó pár napja megtaláltam, csak elfelejtettük megvenni. Tegnap viszont visszamentünk érte, hogy kipróbáljuk.

Mivel máshol, pl. a bioboltokban kb. másfél-kétszeresébe kerül, mint az Aldiban, ezért helyből hármat is vettünk, hogy sokáig elég legyen.

Azt eddig is tudtuk, hogy a túlzott sózás káros, megterheli a vesét, nade itt is vannak fokozatok. A szervezetnek szüksége van a sóra, minél természtesebb formában, pl. növényekben lévő ásványi sóra, de akinek ez alapvetően nem elég, az is tud egészségesebben sózni a konyhasónál.

Eddig én is tengeri sót használtam, az is a természetesebb verzió, de ez a kristálysó még egy következő lépés a vese-tehermentesítés felé.

Ami érdekes benne, az az, hogy nem sóízűvé teszi az ételt, hanem felnagyítja a többi fűszert, ízt. Persze, alapban a sónak ízfokozó hatása van, de ez valahogy mégis más. És nem csak én beszélem be magamnak, hanem Balázs vette észre, hogy milyen érdekes a hatása.

A himalája-sóról

"A közönséges asztali só alapvetően egy ipari melléktermék, amely az eredeti 84 elemmel szemben csak kettő maradékot ( nátrium és klór) tartalmaz. Ezzel szemben a kristálysó több millió éves napfényt tárol. Tiszta forrásvízzel komplex ásványi alapot biztosít az élet létrejöttéhez és fennmaradásához. Évmilliók álltak rendelkezésre a só éréséhez nagy tektonikai nyomások alatt, messze a szennyező forrásoktól. Az elsődleges energia több millió évvel ezelőtt a kristálysó egyedi szerkezetében tárolódott. A benne található ásványi és nyomelem 84 elem kolloid állapotú, vagyis szerves alakban van jelen, kisebb, mint 1/1000 gramm, hogy a sejtmembrán falát ozmozissal még át tudja hatolni, és beépüljön sejtjeinkbe. Ez garantálja, hogy a szervezet képes legyen felvenni a szükséges káliumot, kálciumot, magnéziumot és nyomelemeket."

Forrás: http://www.vitaminsziget.com/

Candida-diéta tapasztalatok III.

Fél év candida-diéta után az elmúlt hetekben kicsit besokalltunk és lazítottunk a diétán... Nem kellett volna. :-(

Inkább ne is lazításnak nevezzük, az ide túl gyenge lesz. Bevallom nőiesen, mindenfélét összeettünk, ami a tiltólistán volt. Volt itt krumplis tésztától lángosig, bulgurtól süteményekig és dinnyéig minden. És ez még csak az én részem, Balázsnál hústól tojásrántottáig, krémestől alkoholig minden bejátszott...

Bár szépen lassan hoztuk vissza az alapanyagokat (cukor, élesztő, stb.), mégis hihetetlenül durva eredménye volt:

• visszatért az állandó gyomorégés, puffadás, émelygés
• a pocim kétszeresére nőtt,
• feljött rám kb. 5 kg,
• elkezdett fájni a térdem,
• újra itt a bőrszárazság is, most épp májterületen (arcon)...

Úgyhogy a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy ez így még kevés lesz, tehát folytatjuk. Mondjuk a nehézfémkivezetésen kijött, hogy a kivezetés végéig kellene diétáznunk, de mivel az időközben elhúzódott, és már sok lett, egy kicsit módosítottunk a dolgon. Szabad akarat van. De aztán az ember belátja, hogy mégiscsak úgy lett volna jobb, ahogy a teste akarta... Összességében örülök neki, hogy megtapasztaltuk, hogy még szükségünk van rá. Amióta visszaálltunk, megint mennek le a kilók, és nem fáj a gyomrunk sem.

Újra bevezetem a reggeli szódabikarbóna-ivást, hogy kicsit lugosítsunk. Ami nagyon hiányzik, az a mozgás, de amint beköltözünk és rendeződünk, rögtön veszek bérletet valamilyen mozgásra. Tavaly rengeteget sportoltam, táncoltam, és nagyon hiányzik, szeptembertől szeretném újraszervezni az afrodance-csoportot. Remélem, összejön!

Ami viszont elmúlt a diétától, és nem tért vissza a kihágásunk ellenére sem:

• viszketés
• folyamatos édesség-kívánás
• a könyök-fájásom teljesen elmúlt, és már nem száraz itt a bőrünk egyikünknek sem
• Balázs allergiájának se híre, se hamva, szerencsére. Remélem, nem csak késik...

Úgy vettem észre, hogy mindenkinek más akasztja ki a szervezetét. Ezt eddig is tudtam, például én kényes vagyok a nyers paradicsomra, semmivel nem tudom összeenni - nem is jó mondjuk, mert összeerjed, de valaki meg sem érzi. A krumpli-gabona párosítással is ugyanígy vagyok. De a candida-diétában is ugyanez a helyzet: nekem szerintem az élesztő a fő bűnös, Balázsnak pedig a cukor. Azt mondják, amit kíván az ember, az lehet a candida tápláléka is, hiszen ki van éhezve és megeteti az emberrel azt, amire szüksége van.

Tegnap érdekes dolgokat hallottam a hölgytől, akitől a pí-vizet szoktuk hozni. Azt mondja, hogy egy könyvben azt olvasta, hogy valaki tiltólistára teszi a diétában a teljesőrlésű liszteket, mondván, hogy mind gombás... Helyette finomlisztet (!) ajánl. Hát, nem tudom, teljesen megrökönyödtünk mindketten, eszembe jutott, hogy a teljesőrlésű zsemléinktől, amit itthon sütök, nem csak hogy nem puffadunk, erjedünk, de gyönyörűen átalakultunk kívülről is. Ehelyett üres, rostoktól és minden értékestől megfosztott finomlisztet kellene ennem...?! Non-sense-nek tűnik.

Annyira érdekes, hogy ahány könyv, forrás, annyi félét mondanak a candidáról. Minap - egy olvasóm kérdésére - megnéztem pár külföldi oldalt. Nem találtam olyat, amelyik tiltotta volna a húst, tojást, stb. Sőt, a fehérjebevitelt növelni javasolta, ami nekem azért furcsa, mert a túlzott fehérje savasít, csakúgy, mint a cukor, vagy az alkohol, kávé, fekete tea, amiben minden diéta egyetért, hogy kerülni kell. Ennyi erővel már cukrot is ehetnék...

Marad az a módszer, hogy a legszigorúbb diéta mellett is nézzük, hogy mi okoz gondot a szervezetünknek.

Mi bújik meg az élelmiszerekben I.

Vegetáriánusként évek óta foglalkoztat ez a kérdés. Tudatosan táplálkozók körében régóta lehet hallani különféle rémtörténeteket arról, hogy mi mindent ehet meg az ember, ha nem vigyáz a bolti termékek összetevőire.

A háttérről, a folyamatról

Az mindenkinek egyértelmű, hogy túl sokan vagyunk a Földön, főleg a "civilizált országokban", a gazdaságainknak egyre hatékonyabbnak és profitábilisebbnek kell lennie ahhoz, hogy eltartsuk magunkat, egymást, ez pedig a minőség rovására megy, máshogy nem lehet megoldani. Nincs annyi tiszta termék, ami a "civilizált ember" szükségleteit ellátná. (Ezek a szükségletek egyre nagyobbak, torzabbak, szélsőségesebbek és sokszor a média által vezetettek, manipuláltak, de erről majd máskor.)

Az élelmiszeriparnak az az érdeke, hogy minél kevesebb melléktermék, minél több "értékes, eladható termék" szülessen. ("a húsipar minden hulladéka veszélyes hulladék, cél: minden melléktermék és hulladék teljes feldolgozása" - link lent)

• Minél kisebb területen minél több állatot tartani, növényt termeszteni, akár természetellenes körülmények között is. A lényeg a profit, az senkit sem érdekel, hogy az emberek egészségében ez milyen változást, degenerálódást indít el.
• Ezért kezdték el manipulálni az állattartást, tápszerezni, minél hamarabb felhízlalni, felnöveszteni az állatokat, tömni, oltani, antibiotikumozni az állatokat.
• Olyan csirkéket, állatokat "fejleszteni", aminek minél nagyobb a melle, mivel az emberek ezt szeretik, ezt lehet jó áron eladni. Ha az iparon múlna, két lábon járó csirke-, és pulykamellek álldogálnának a szűk ketrecekben.
• beindult a növények "fejlesztése" is, a génmanipuláció, a paradicsomba egy halnak a génjét oltják be, hogy a fagy ellen ellenállóbb legyen, a kártevők ellen szintén génmanipulációt alkalmaznak, stb.

Érdekességek a meatrixben.

Dehát ennek is megvan a maga fizikai korláta, ezért ennek a területnek a maximalizálása után beindultak az egyéb trükkök.

• A cél: a korábbi melléktermékeket (nyesedékek, csontok, porcok, vér, stb.) minél nagyobb százalékban valahogyan visszaforgatni az élelmiszeripar termékeibe. (részletesen később)
• jöttek a húsnak látszó termékek, pl. párizsi, virsli, májkrém és egyéb finomságok, amikről már sokan tudják, hogy közük sincs a húshoz, mégis rengetegen veszik, pedig ha elolvasnák az összetevőket, bizony elriadnának
• aztán mára már az igazi húst is manipulálják, vizezik, aromákkal oltják a sonkákat, felvágottakat, mert úgy nehezebb, szaftosabb, finomabb (húsvétkor mindig extrán figyel a fogyasztóvédelem, mert megugrik a sonkafogyasztás, aztán az év további 360 napjára újra bealszanak az emberek)

Természetesen visszaélések nem csak a húsiparban vannak. Néhány csemege más területekről:

• szaloncukor - mandula helyett sárgabarackmagból készül a percipán a marcipános szaloncukorban.
• a pirospaprika évek óta terítéken van, hogy kínai és egyéb helyekről érkező paprikával keverik a jó minőségű magyart,
• a méz a múltkor került terítékre, mi szerint iszonyat a minősége, a legtöbb meg sem közelíti a méz kategóriát, inkább cukornak nevezhetnénk,
• színezékként, pl. epres joghurtban használják a bíbortetűt (kármentetűpépet), de az eper sem eper benne, hanem egy speciális fa forgácsa...
• a tejcsokikban a tej összetevők "benne tartásához", elegyítéséhez, szilárdításához marhavért használnak, aminek az alvadása erre tökéletes
• 1-2 éve volt botrány a tej és tejital különbségéből, most az egyik reklám ki is hangsúlyozza, hogy nem tejsavóból van a termékük.
• a kínaiak tojásrúdjáról én is újonnan értesültem, Maxtól.

A kiskapuk

Azt is régóta lehet már tudni, hogy az irányelv szerint az össztömeg 2%-át el nem érő összetevőt nem kell feltűntetni, hiába is vadásszuk a címkéket, soha nem tudjuk meg, hogy mi volt benne még 2% alatt, amit esetleg nem akartunk volna megenni.

Vagy a kedvenc megfogalmazásom a "zellert, tejet, földimogyorót, stb. felhasználó üzemben készült"... Értem én, hogy az allergiások miatt ezt rá kell írniuk, mert lehet benne számukra allergén. (Megjegyzem, nekem is csak jól jön, hiszen helyből nem veszem meg.) De ez számomra azt sugallja, hogy valójában nem tudják garantálni, hogy az üzemben lévő bármi belekerüljön.

Valamelyik nap olvastam egy csomagoláson a következő angol feliratot: Recept: nem tartalmaz mogyorót, Gyár/Üzem: nem használ mogyorót, Összetevők: nem tudja garantálni a mogyoró-mentességet...

Ami még bevett trükknek tűnik, amivel el lehet bújni a fogyasztóvédelem elől, az a titkos receptre való hivatkozás. Vajon ilyen esetben milyen eszköz van a fogyasztóvédők kezében? Mert ha a gyártó kiadja a pontos receptet - akár csak bevizsgálás végett -, akkor félő, hogy kiszivárog, márpedig az ipari kémkedés elég nagy méreteket ölt. Azt gyanítom, hogy ilyenkor saját bevizsgálót alkalmaznak... Ott van a Pick szalámitól a sok-sok féle sonkáig, a hamburger"hús"-tól a Cola-ig, amelyek mind le vannak védve, nem tudjuk, hogy mit eszünk. Mondjuk meg sem próbáltam kikérni az összetevőit a hamburgereknek, mert nem érintenek, de kíváncsi lennék, mit mondanának, hiszen - úgy tudom - fogyasztóként jogom van tudni az összetételét az adott, megvásárolandó terméknek. Kivéve persze ilyen esetekben...

Kicsit belekutakodtam, hova is kerül az az irtózatosan sok (0,3 Mt/év 1997-ben) vágóhídi melléktermék, ami évente keletkezik. Találtam is néhány érdekességet, itt van például ez (Hulladékhasznosításitechnológiák a gyakorlatban - Állati eredetű termékeket feldolgozó iparágak esetében):

• tejipar mellékterméke a savó, ami belekerül a savóitalokba, savóporokba, részletes felhasználás, termékek listája a 7. dián, pl. levesektől pékárukig, bébiételektől akril műanyagig...
• húsiparban az állati vérből centrifugálás útján kinyerik a plazmát, amit utána például a húsiparban, édesiparban (krémek, habok), diétás élelmiszerekben, boriparban használnak - 17. dia
• a csontot pl. étkezési zsírban (!) és persze a jól ismert zselatinban (pl. gumicukor vagy tortazselé, krémek, stb.) köszönthetjük.
• a baromfifeldolgozás mellékterméke a tyúkzsír, amivel sokszor lehet találkozni a teljesen természetes összetevőjű levesporokban,
• szintén a baromfiknál a fehérjefeldolgozás szónál esett le az állam: az M-betűs hamburgerek emlegetése láttán... eddig csak sejteni lehetett, hogy nem csak hús van benne, de hogy baromfibőr... mit szólna ehhez a sok grillcsirkéről bőrt lehúzó és félredobó hamburger-fan...? Aztán ha utána néz az ember lánya az itt említett Bt-nek, akkor kiderül még néhány turpisság: a milliárdos vállalkozások körébe tartozik, mégsem lehet róla közelebbi információhoz jutni, legalábbis egy adatkutatónak nem sikerült... Amit én találtam róla, az is csak egy érdekesség: az élelmiszervizsgálati közleményekben a cégnél az ISO minőségbiztosítási rendszer verziószáma helyett (ezt vizsgálták) ismét az M-betűs céget találjuk. Ami azt jelentheti, hogy az ő minőségi előírásaik szerint dolgoztak.
• A kb. 300 kt/év hústermelési hulladékból a húsipar 100-at, az ATEV 200-at dolgoz fel (ebből 20 kt ipari zsír címen fut, ami sokat, de mégis keveset mondó. Juthat belőle az élelmiszeriparnak, a kozmetikumokba, kenőanyagnak, bárminek, csak a fantáziánk bírja.
• Az ATEV-ről és tevékenységéről itt lehet bővebben olvasni. Például olyanokat, hogy: "A gépsorba betett döglött állatokból, bonyolult hőkezelési folyamatok során húslisztet, csontlisztet illetve zsírt készítettek... húslisztet az állattenyésztők megvásárolták, majd a mezőgazdasági állatok takarmányába keverték. Következésképpen a marha, sertés és baromfi állatok nem csak növényi eredetű takarmányon, hanem egykori dögökből készült húsliszten is nevelkedtek. "A kutyákból, macskákból az ATEV csinált húslisztet, azt megette a csirke meg a disznó, azokat pedig megettük mi. De ennek már szerencsére vége, 2001 óta ez nem fordulhat elő" Ezt még ma is élvezhetik, akik 2001 előtt gyártott konzervet vásárolnak..."
• 2001. után már nem ez a módszer, mert a húsliszt előállítása dögökből "szigorúan tilos". Ha mégis húsliszt lesz belőle (dögökből), akkor is komposztálni kell, vagy elégetni. (ha valami spontán csoda folytán megszáradna és ledarálódna...)
• egészséges állatokból lehet húslisztet gyártani, ez kerül a kutya- és macskaeledelekbe, takarmányozási célra használják. Értsd: megetetik a malaccal a malacot, vagy a csirkével a bocit, vagy a bocival a malacot...
• Létezik még csontliszt, halliszt, húsliszt, szaruliszt, tolliszt, vérliszt - csak takarmányozásra, komposztálásra, talajerő-pótlásra használják, illetve a háziállatok táplálására (pl. kutya-macska-konzervekbe), hivatalosan. Gyakorlatilag ki tudja... Megnéztem gyorsan szegény Pamacsunk konzervjét, és valószínűleg a nyershamu fedőnév rejti a fenti lisztek valamelyikét.
• ezek a lisztek pár évvel ezelőtt főleg a BSE (kergemarha-kór) miatt kerültek előtérbe, ha még emlékszünk rá. De általuk lehet az, hogy voltak halízű, sertésízű, stb. csirkék...
• egy jó pont: biodízel gyártásra is alkalmas.

Amit tehetünk:

• Minden esetben OLVASSUK EL A CÍMKÉT, AZÉRT VAN RÁÍRVA, HOGY TUDJUK, MIT ESZÜNK MEG.
• NÉZZÜNK UTÁNA INTERNETEN, HA NEM TUDJUK, MI, MIT JELENT AZ ADOTT ÖSSZETEVŐ
• LEHETŐLEG HÁZTÁJI TERMELÉSBŐL ÉLŐ GAZDA, ISMERŐS, STB. TERMÉKÉT VEGYÜK
  

Felhívás!!! (Időközben kedvet kaptam a további érdekességek felderítéséhez)

Most nem feltétlen vegetáriánusként, hanem mint a tudatos táplálkozás híve keresem azokat az embereket, akik segítenek összeszedni:
az élelmiszereinkben található "gyanús" összetevőket,
a trükköket, átveréseket, amiknek majd minden nap bedőlünk

Ha újságíró, tudatos táplálkozó, vagy érdeklődő laikus vagy, és találtál ilyen anomáliát, érdekességet, furcsaságot, kérlek jelezd itt a blogon, vagy e-mailben.

Folyt. köv.

Vegetáriánus, vegán és egyéb állatfajták

A vegetáriánusokról sokminden kering. Valaki divatnak, röpke hóbortnak, fanatizmusnak, szélsőséges irányzatnak mondja, mások pedig élet- és gondolkodásmódnak nevezik. Mi is ez valójában?

Tegyük tisztába, ki a vegetáriánus, mitől lesz az, milyen fajtái (fokozatai) vannak.

A vegetarianizmus az a táplálkozási gyakorlat, amely mindenféle állatok (négylábúak, halak, madarak, ízeltlábúak) húsát elveti az ember táplálkozásából.

• Ovo-lakto vegetarianizmus

Az ember a fenti meghatározás alapján lemond az állatok húsáról, de tojás és tejtermék szerepel az étrendjében, akár közvetlenül (tojásrántotta), akár közvetve (rejtve, pl. süteményekben, vagy késztermékekben tojáspor formájában)

A tejről való lemondás okai között szerepelnek egészségügyi vonatkozások is (tejallergia, stb.), de legfőbb érv szerint "a tejre az elválasztás után egyetlen állatnak, és az embernek sincs szüksége, pláne nem más fajok tejére." A húst, tojást és tejet (állati eredetű dolgokat) elutasító táplálkozás a ...

• Ovo-vegetarianizmus

A tojást is fogyasztó növényevő ember táplálkozása. Amikor az ember lemond az állatok húsának fogyasztásáról, általában a különféle madarak, szárnyasok tojása még szerepel az étrendjén.

A tojásról való lemondás okai között szerepel az a szemlélet, hogy a tojás egy "potenciális élet", és mint ilyet, nem szükséges elvennünk. Továbbá a tojás elvétele sérti a "ne lopj" parancsolatot. További tojásellenes érv, hogy az állattartás gyakorlata sérti a jóízlést és az erkölcsöt, a tojástojó állatok méltatlan körülmények között vannak kihasználva. A húsról és a tojásról is lemondó életmód a ...

• Lakto-vegetarianizmus

Különféle állatok tejét és/vagy tejtermékét is fogyasztó növényevő ember táplálkozása.

• Veganizmus vagy (következetes) vegetarianizmus

Tisztán növényevő táplálkozás. Az embert képességei, tulajdonságai, érzékszervei mind-mind a növényevésre teszik alkalmassá, ahogyan azt tudósok is bebizonyították és kijelentették, így Karl von Linné, svéd természettudós is: "Az ember külső és belső felépítése az állatokéval összehasonlítva azt mutatja, hogy a természetes étrendünket a növények alkotják."

Élő étel veg(etari)anizmus (nyerskoszt): a többségében (legalább 3/4 részben) friss, nem hőkezelt, növényi ételeket fogyasztó személy táplálkozása. Az összes állat a Természetben fellelhető formában fogyasztja táplálékát, mindenféle feldolgozás, sütés, főzés nélkül, nem véletlenül...

A veganizmus vagy vegán életmód a vegetarianizmust következetesebben megvalósító gyakorlat. A vegánok nem fogyasztanak és lehetőség szerint az élet más területetin sem használnak olyan termékeket, amely érző lényeknek fájdalmat, szenvedést és halált okoz, így se megölt állatok húsát, se állatoktól elvett tejet, tojást és méhészeti termékeket nem fogyasztanak, továbbá kerülik az állatokon kísérletezett kozmetikumokat, vegyszereket, állati eredetű ruhaanyagokat (bőr, szőrme, gyapjú, toll), stb.

Ki mit eszik a gyakorlatban?

A teljes értékű VEGÁN táplálkozás magába foglalja:

1. Gabonák (Búzához, Tönköly, Barnarizs, Árpa, Köles, Rozs, Zab, Kukorica, Hajdina, Amarant stb.)
2. Zöldségek (elsősorban hazai és idényzöldségek)
3. Gyümölcsök (elsősorban hazai és idénygyümölcsök)
4. Hüvelyesek (borsófélék, babfélék, szója)
5. Magvak (pl.: napraforgó, szezám-mag, mák, lenmag, dió, mandula, mogyorófélék stb)
6. Növényi eredetű zsiradékok (növényi olajak, pálmazsír, kókusz-zsír)
7. Aszalványok, egyéb növényi eredetű élelmiszerek. Pl cukor, karob, kakaó stb.

LACTO-VEGETÁRIUS – vegán életmód kiegészítve:

1. Tejtermékekkel
2. Mézzel és méhészeti termékekkel

OVO-LACTO VEGETÁRIUS – lacto-vegetáriánus életmód kiegészítve:

1. Tojás
   
   Forrás: veg.hu

Amivel még a vegánság kiegészülhet:

Egészségügyi szempontokból vannak olyan alapanyagok, amiket a vegánok a tudatos táplálkozás jegyében megtesznek vagy nem tesznek.

• teljeskiőrlésű alapanyagok használata
• alkohol, ecet és egyéb savasító ételek, adalékok kerülése (sav-bázis egyensúlyra való odafigyelés)
  kakaó, kávé, fekete tea kerülése (koffein, tein és teobromin tartalom miatt), stb.

Én például így eszem.

Ez itt nem térítés, meggyőzés akart lenni, csak információadás. Az erőszakos hittérítés - szerintem - nem az a mód, ahogy hitet lehet átadni. Akit érdekel, nyitott, utána tud nézni, szerencsére már elég nagy hazai és külföldi szakirodalma van a témának.

Vegetáriánusok az étteremben - Éttermi reakciók, beszólások top 5

Összegyűjtöttem pár vicces reakciót, ami megtörtént velem az évek folyamán. Nem azért, hogy gonoszkodjak velük, hanem hogy tanuljunk belőle.

Például máshogy kérdezzünk, legyünk előzékenyek, legyenek nekünk ötleteink, hogy mit ennénk, ha esetleg a séfnek nem lenne, stb.

Merthogy nagyon úgy néz ki, egy "normál étteremben" nincsenek nagyon felkészülve ránk és a speciális igényeinkre. Az ilyen esetek tükrében úgy érzi az ember lánya, hogy mégiscsak én vagyok a macerás.

Étterem I.:

• Nem eszem semmi állati eredetűt, azaz húst, tejet, tojást, mit tud ajánlani?
• Pincér: legyen akkor egy roston sült csirkemell salátával?
• Reakcióm: a csirke úgy tudom, nem növény.
• Válasz: Ja, tényleg...

Büfében:

• Nem eszem semmi állati eredetűt, azaz húst, tejet, tojást, van valami itt, amiben ezek nincsenek?
• Büfés: Van például rántott húsos szendvicsem.
• Én: a hús is állati eredetű...!
• Válasz: ja, igen, de hülye vagyok.

Étterem II.:

• Csak növényi eredetű dolgokat eszem, se húst, se tejet, se tojást. Tud valamit ajánlani?
• Hosszú gondolkodási idő után: és halat sem?
• Én: Miért, az növény?
• Ööööööööö, nem...

Étterem III.:

• Nem eszem semmi állati eredetűt, azaz húst, tejet, tojást, mit tud ajánlani?
• Visszakérdez: De akkor mit eszik?
• Reakcióm: ezeken kívül minden mást. (rosszabb passzomban volt, hogy azt mondtam, hogy kimegyek legelni a rétre)

Étterem IV.:

• Nem eszem semmi állati eredetűt, azaz húst, tejet, tojást, mit tud ajánlani?
• Visszakérdez: De miért nem?
• Reakcióm: had ne magyarázzam el, annál éhesebb vagyok...

Ezek még kezdő vega koromban történtek, azóta természetesen én is sokat fejlődtem, például kérdezéstechnikában. Ma már felsorolom, hogy miket nem eszem, például a tejtermékeknél: tej, tejpor, vaj, joghurt, kefír, margarin és társai, tojásnál is külön kitérek a tojásporra és egyéb alkatrészekre, mert látom, hogy ilyen részletesen sosem gondolnak bele az összetevőkbe.

Volt olyan esetem is, hogy céges rendezvénynél előre e-mailben leleveleztük az étteremmel, hogy mit szeretnék enni, mégis a helyszínen egy egyszerű saláta összeállítása gondot okozott nekik. Itt történt meg az ominózus eset, amikor nyers padlizsánt és pár szelet salátát, paprikát kaptam saláta címen. Amikor pedig fűszert és olajat kértem, hogy öntetet készítsek rá, fel voltak háborodva, hogy ez nincs benne az árban. (Az e-mailben megbeszéltük, hogy friss salátát szeretnék olajos-fűszeres öntettel, felsoroltam a zöldségeket is hozzá.)

Hogyan lehet még segíteni az éttermi rendelést, az helyzeteket? Milyen bevált gyakorlataitok, tapasztalataitok, ötleteitek vannak?

Candida diétában ehető ételek (receptek)

Mivel már több, mint fél éve diétázunk, elég sok receptem gyűlt össze, aminek egy részét már olvashatjátok, de sok van, ami még várat magára. Szép lassan azok is felkerülnek, addig is elkészült a candida címke, ami tartalmazza a diéta alatt fogyasztható ételek recetpjeit.

A többi receptem is nagyon könnyen átalakítható az irányelvek tükrében, ami tartalmazza a fogyasztható és a kerülendő alapanyagok, összetevők listáját. Mivel fehérlisztet, ecetet és egyéb tiltott alapanyagot amúgy sem nagyon használtam, szinte csak a nádcukorra(főleg sütiknél) , egyéb édesítőszerekre (kivéve stevia) és a sörélesztőpehelyre kell odafigyelni. A sörélesztőpehely azért kerülendő, mert bár elméletileg inaktív, gyakorlatilag lehet aktív állítólag. Igyekszem a recepteknél külön jelezni ezentúl és visszamenőleg is, hogy mit mire kell lecserélni.

Összeállítottam egy mintaétrendet is egy hétre, de terveim szerint még 2-3 ilyet írok még a jövőben. A már diétázóknak vagy tervezőknek ajánlom még a candida diéta tapasztalatok I. és II. cikket.

Hamarosan újabb beszámolót írok, hogy most hol állunk.

Jó diétázást mindenkinek!

Dehát ez alap?! Most akkor ki a macerás?

Reggel a Danubiust hallgatva gondoltam tovább a fiúk beszélgetését. A téma az éttermi és egyéb kiszolgálás volt, hogy mennyire jó érzés az embernek, ha kedves a pincér, nem nyűgös, nem húzza a száját, ha kérek valami extrát, és ha még meg is kérdezi, hogy ízlett-e az étel, stb. Egyszóval, ha odafigyel rám.

Azt hiszem, mi, vegák aztán elég sokmindent tudunk a pincérekről, éttermekről, már aki még próbálkozik "normál étteremben" való rendeléssel... Mit várhatunk el egy étteremben?

• "Nálunk macerásabb vendéggel ritkán találkoznak" - gondolja az egyik felem.
• "Dehát csak egy egyszerű, adalékanyagoktól mentes lecsót kértem". "Ez alap, hogy tudjon nekem olyat készíteni, amit megeszek. Elvégre egy étteremben vagyok." - mondja a másik.

Akkor most macera vagyok, vagy sem?

Felfogás kérdése. Sokféle pincérrel, séffel találkoztam már az elmúlt években. Volt, hogy örömmel fogadták a "különcségemet", kreatív és nagyon finom ételt kaptam, de olyan is volt, hogy a pincér háromszor jött vissza, és követelte, mondjam meg, pontosan mit szeretnék, mi legyen benne, milyen fűszerek, stb.

Magamból kiindulva próbáltam egy olyan "taktikát" kifejleszteni az ilyen esetekre, ami megmozgatja - legalábbis reményeim szerint - a séfeket. Elmondtam részletesen, miket nem eszem, viszont rábíztam, hogy ezek nélkül mit készít nekem, legyen meglepetés. Volt, hogy nagyon jól sült el a dolog, és a szakács örült, hogy kiélhette kreativitását, mindketten elégedettek voltunk. Az utolsó pillanatig nem tudtam, hogy mit kapok, pedig viccesen ki akartam húzni belőle, de nem lőtte le a meglepetést, hamár azt kértem. Valaki viszont nem tudott ezzel a helyzettel mit kezdeni, nem látta benne sem a kihívást, sem a kreativitást, csak a frusztrációt, hogy erre nincs felkészülve és mégis mit adjon elém. Volt, hogy nyers padlizsánkockákat kaptam a salátámba...

Mások vagyunk, ez a helyzet. Valaki így, valaki úgy reagál a feldobott labdára. De a mi részünk az az ügyben, hogy hogy dobjuk fel azt a labdát? Követelünk vagy előzékenyek vagyunk? Elvárunk, vagy mindenért hálásak vagyunk? Ha vendégségbe, esküvőre, stb. megyek, akkor nem várom el, hogy legyen nekem való étel. Ha mégis van, örülök neki. Mert valahol tudom és elismerem, hogy más vagyok, és nem várhatom el mindenkitől, hogy ezt kiszolgálja. Pl. Anyukámtól sem várom el, hogy főzzön nekem mindenféle vegán finomságot. Ha van hozzá kedve, ihlete, akkor örömmel fogadom.

Miért várom el, hogy bárki bárhogy is viselkedjen? Legyen az az Anyám vagy a pincér. Vagy ha nem úgy viselkedik, ahogy várom, miért veszem magamra?

Valaki azt mondja, hogy dehát miért örülök ennyire annak, hogy kedves volt a pincér, eladó, bárki, hiszen ez a dolga, én vagyok a vevő, vendég, stb. Merthogy ez alap, hogy valaki megkérdezi, hogy ízlett-e az étel, hogy mosolyog, hogy udvarias, stb.

Mikor alapnak tekintünk dolgokat, akkor tulajdonképpen elvárunk. Az elvárás pedig sok szempontból nem jó, ezúttal arra az aspektusra gondolok, amivel megöli a hála érzését. Onnantól kezdve, hogy alapnak tekintünk valamit, nem értékeljük az adott dolgot. Ha viszont tudunk mindennek örülni, amit kapunk, minden nem elvárt mosolyt, kérdést, mondatot, figyelmet, gesztust, stb. extrának tekintünk, sokkal szebb lesz az életünk.

Körkérdés: nektek milyen taktikátok van az éttermi rendelésre, helyzetekre? Milyen pozitív tapasztalataitok vannak? Mi segítette ezt elő?

Mindennapi mérgezéseink II. - A dezodorok, stiftek, izzadásgátlók és az alumínium

Eszméletlen régóta vadászok már olyan izzadásgátlót, ami nincs tele mérgekkel, valóban hat és az ára is megfizethető. A hőség miatt ennek újra apropopója van, az eddiginek ez már sok volt, hát újra keresgélni kezdtem.

Nemrég az nlc-n olvastam egy összehasonlítást, ahol górcső alá vettek néhány dezodort. Ebből kiindulva és felbuzdulva aztán én is újra átnéztem a lehetőségeket, tudatos vásárlói szemmel.

Az itt teszteltek és egy átlagos boltban kapható dezodorok közül már tudtam, hogy melyik kizárt bizonyos összetevőik miatt. Amit én mindenképpen elkerülök, azok a könnyű-, színes- és nehézfémek, főleg az alumínium, ami sajnos majdnem minden dezodorban ott van. Nem is értem, hogy ha azt már mindenki tudja, hogy veszélyesek az alu edények, akkor például a beépíthető tűzhelyekhez gyárilag miért adnak még mindig alumínium tepsit...??? Az alumínium túlzott bevitel esetén az idegrendszerre és az agyra hat károsan, az Alzheimer-kórral és a mellrákkal is kapcsolatba hozták, de még mindig vitatkoznak arról, hogy valóban mérgező-e. Viszont természetesnek semmiképpen nem mondható: a természetközeli ember nem nagyon találkozhatott vele egy az egyben, így nem hiszem, hogy számunkra hasznos anyagról lenne szó, amit a szervezetünk könnyen felismer és kiválaszt. Természetesen mindenkinek a saját döntése, hogy kerüli vagy sem, én inkább kihagynám az életemből. Nemrég voltam nehézfém-kivezetésen is, ahol az alumíniummal is kellett foglalkoznunk.

Visszatérve a káros összetevőkre, igen meg van nehezítve egy tudatos vásárló élete. Mindenféle kacifántos nevekkel kell megismerkednie annak, aki tudni szeretné, mi is van kedvenc kozmetikumában. Vannak azonban olyan honlapok, amelyek összegyűjtik ezeket, érdemes átvizsgálni a már otthon lévő kozmetikumainkat ezek tükrében. Pl. itt egy hasznos fórum is.

Nálam, ahogy nő a tudatosság, úgy terjed ki egyre több mindenre a tudatosság. Jó ideje azok az anyagok állnak a top10ben, melyek rákkeltőek, vagy - ahogy az alumínium is - mesterséges pórusösszehúzással "szűntetik meg" az izzadást. Ez tipikus felületkezelés: szűntessük meg a távozási lehetőségeit, és akkor nincs is izzadás. Természetesen a legjobb megoldás a természetes izzadásgátlás, azaz a mérgek be nem vitele lenne, de ez 20 év mérgeződés után (és ez még csak a saját részem volt, nem beszélve az örökölt csomagról) kicsit naivan hangzik. Eltelik jó pár évtized, mire az ember feloldja és kivezeti a korábban lerakódott mérgeket. Persze már az is egy jó szint, ha további mérgeket nem viszünk be.

További segítség:

http://www.tudatosvasarlo.hu/
http://www.humusz.hu/

Amit most számomra legjobb alternatívának látok, az a CD márkájú dezodor, mely sem a környezetre, sem rám nem annyira veszélyes, mint póluseltömő társai. Az illata is jó és tényleg hatékony, engem meggyőzött.