Tegnap szójaszósz után kutatva benéztem egy kínai boltba, ami a- E-621, nátrium-glutamát
- Szerep: ízfokozó
- Hatás: depresszió, étvágynövelő, fejfájás, mellkasi fájdalmak, szapora szívverés
"Érzékeny embereknél az ún. "kínaiétterem-jelenséget" váltja ki (halántéktáji nyomást, hát- és fejfájást). A patkányoknál szaporodási zavarokat és - az utódoknál - tanulási nehézséget okoztak. Étvágynövelő hatása elhízáshoz vezet. A fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetően. A glutamátot általában szójából nyerik, és húskészítményekhez adagolják. Az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat.
Az ázsiai konyha úgy használja a nátrium-glutamát nevű ízfokozó adalékanyagot, mint mi Európában a sót és a borsot. Az éttermi asztalok elengedhetetlen kelléke. Pedig a legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, de idegi elváltozásokat is, mint pl. Parkinson- vagy Alzheimer-kór. Az összefüggésekre a 70-es években figyeltek fel, amikor hosszabb időt Kínában töltött páciensek egyaránt elesettségről, nyakban, karon és háton érzett fokozott viszketésről, heves szívverésről panaszkodtak.
A gyanú a Kínában már 100 éve intenzíven alkalmazott ízfokozóra, a nátrium-glutamátra terelődött. Érdekes módon a tünetek sokkal határozottabban jelentek meg az európaiak és amerikaiak esetében, míg a kínaiak és japánok viszonylag ellenállóbbaknak bizonyultak.
Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A súlyos asztmásokat pedig kifejezetten megviseli a glutamát csekély jelenléte is. Sokáig az FAO vagy az EU szakértői elbagatellizálták a jelenséget, mondván, nincsen tudományos bizonyíték a glutamát egészségi kockázatára.
A vitatott ízfokozók legújabb megítélése sokkal szigorúbb: a Független Egészségtanács Fóruma (az UGB Fórum) áprilisi száma éppen ezzel foglalkozott. A cikk szerint a glutamát igenis kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Sajnos a hagyományos élelmiszerek (főként konzervek, levesporok, fűszerkeverékek, fűszersók) bőségesen tartalmaznak Na-glutamátot.
A bioélelmiszerekben természetesen tilos a Na-glutamát használata. Kedves vegetárius olvasóink! Kérem, saját érdekükben ezentúl figyelmesen olvassák az egyes szendvicskrémek, növényi pástétomok összetevőinek névsorát. Ha Na-glutamát vagy csupán ízfokozó elnevezésű összetevővel találkoznak, inkább válasszanak másik terméket, amely mentes ettől."
A cikk eredetije: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/glutamat.html
További érdekességek és összefonódások, az MSG kísérletek meghamisításáról, stb.
http://www.wellnessujsag.hu/egeszseg/tippek/az-edes-a-sos-es-a-natrium-glutamat.html
Részletek a cikkből:
"A nátrium-glutamát gyökerei Japánban keresendõk, akik a kombu nevû, tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak már évezredek óta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a kombuban levõ ízfokozó kémiai anyagot, ez volt a glutamát. Innentõl nem volt szükség arra, hogy feltétlenül a hínárból nyerjék ki az anyagot, ma már igen gusztustalan módszerrel állítják elõ az MSG-t. Dr. Ikeda egy barátjával céget alapított az anyag nátrium-glutamátként való forgalmazására, és Ajinomoto néven a következõ évtizedekben töretlenül ívelt felfelé a cég pályája. (Csak megemlítem, hogy az Ajinomoto az a cég, akinek a közbenjárására sikerült végül az aszpartamot is engedélyeztetni az USA-ban, hiszen õk képesek voltak egy olyan tanulmányt produkálni, amit még a Searle sem: náluk valahogy kimaradt az agytumor a patkánykísérletek eredményeibõl.) A nyugati világ hiénái a II. világháború során fedezték fel ezt az anyagot, és az élelmiszergyártók minden jelentõsebb tanulmány nélkül kezdték el tömegesen használni a jelentõs költségcsökkentés reményében. Valószínûleg bejött a dolog, hiszen 1940 óta minden évtizedben duplájára nõ az MSG-felhasználás.
Az anyag felettébb érdekes: ugyan bekerül az ételbe, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és nincs önmagában semmilyen íze. Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelõbimbókat stimulálja, és végül is "átveri" az agyat: az ember azt gondolná, igazi pipibõl vannak azok a jó kis csirkefalatok, pedig több abban a szója, mint a szárnyas. Az MSG nem az ételre hat, hanem rád. Az ételgyártók ezt nagyon jól tudják, de mennyivel olcsóbb így elõállítani egy "ízletes" zacskós levest, vagy gyorséttermi hamburgert! És hol van még akkor az évente több, mint 250000 tonna eladott nátrium-glutamátból származó profit?"
Szóval érdemes minél jobban odafigyelni és nem bedőlni az élelmiszer(?)ipar trükkjeinek... Lépten-nyomon szennyezik az élelmiszereket, de csak azét, aki hagyja, aki megveszi...
6 megjegyzés:
Szerintem a sima só is ugyanilyen káros, nem sokkal másabb: nátrium-KLORID!
(még ha tengeri vagy akármit is írnak rá - divatos pl. a himalája só)
Ezt is tapasztalatból írom, hogy az ételeknek van egy természetes sós íze, ami tökéletesen kiemelhető pl. citromlével vagy fokhagymával. De anélkül is élvezhető, ha a test kitisztult. Ez főleg a nyers ételeknél tapasztalható ez a természetes sós íz. :)
Egy tapasztalat a Na-glutamáthoz. 2 éve Németországban megkívántam a chipszet, azelőtt nem nagyon ettem. Ekkor már nem vagy alig ettem sót, és más adalékokhoz se voltam hozzászokva. Az eredmény: a chips szó szerint szinte véresre felmarta a nyelvemet. Jó tanulópénz volt!
A nátrium-glutamát az anyatejben is benne van. Ez egy természetes aminósav. Friss hirek szerint ez az ötödik íz, amit érzékelünk. - Nos barátaim, akkor hogy is van ez?
Ime egy friss hir:
http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/20100223-nem-a-natriumglutamat-vagy-az-umami-felelos-a-kinai-etterem.html
http://www.foodandwine.hu/2009/02/02/natrium-glutamat-koncentracioja-anyatejben/
Kedves névtelen,
elhiszem, hogy az anyatejben is van, mint ahogy sokminden megtalálható a szervezetünkben, ciántól arzénig, kis mennyiségekben, amit ha kívülről beviszünk, nagyobb adagokban, akkor garantált halált okoznak. A szervezetnek sokmindenre szüksége van, de nem olyan óriási mennyiségben, mint amennyit most fogyasztunk belőle. Nézd meg a fűszersókat, 90 százalékukban benne van a ng, a félkész termékek, feldolgozott termékek szintén magas százalékban tartalmazzák. Ahogy a cukkorról sem gondolná az ember, hogy mennyi mindenben ott van, erről sincs fogalmunk, de ezek a mennyiségek összeadódnak...
Ezen kívül függőséget okoz, valamint torzítja az ízérzékelést. Ezért van az, hogy egy normál répát már nagyon kevesen találnak finomnak, pedig a ng és egyéb E-k elhagyása után az ízérzékelés kitisztul és visszaáll az eredeti állapotába, amin minden természetes és nyers ízt nagyon finomnak találunk.
Jó nagy marhaság kiszemezgetni az ellenérveket. Ugyanennyire bizony a víz is ártalmas a szervezetnek. Nagy mennyiségben vízmérgezést lehet tőle kapni. És még sorolhatnám... A Nátrium glutamáttal a só és fűszerek mennyiségét akár az 1/3-ára is lehet csökkenteni ugyanolyan intenzív ízérzetet keltve. Ha köröltekintő lett volna, bizonyára utánanéz azoknak a tévinformációknak, amiket az idézett cikkek közölnek.
Az anyatejben nem nátrium glutamát van. Az anyatejben és sok élelmiszerben természetes módon előforduló glutaminsav van, ami az említett aminosav, ezt a szervezetünk elő is tudja állítani. A nátrium glutamát a glutaminsav nátriummal alkotott sója, egy mesterségesen előállított adalékanyag, amelyben a szabad glutamátok koncentrált mennyiségben vannak jelen.
Nem csak a szánkban okoz íz robbanást, hanem az idegsejtjeinkkel is valami hasonlót művel. Persze lehet itt tudományos kísérletek hiányával és mellette szóló érvekkel dobálózni de egy valami biztos: a természetes ételeknek, friss fűszereknek önmagukban nagyszerű ízük van, nincs szükség a csalásra. Aki ízfokozós ételeken él, az nem tud már csak úgy értékelni egy egyszerűbb ízt, megenni magában egy répát, egy almát.
Az emberek nem véletlen függői a gyorséttermeknek, mind tudják, hogy szemetet árulnak, mégis ott esznek. Vajon miért? Mert dugig van tömve ízfokozóval még a sültkrumpli is, utána lehet járni a teljes összetevő listának az éttermek weboldalain.
Megjegyzés küldése