Mi bújik meg az élelmiszerekben I.

Vegetáriánusként évek óta foglalkoztat ez a kérdés. Tudatosan táplálkozók körében régóta lehet hallani különféle rémtörténeteket arról, hogy mi mindent ehet meg az ember, ha nem vigyáz a bolti termékek összetevőire.

A háttérről, a folyamatról

Az mindenkinek egyértelmű, hogy túl sokan vagyunk a Földön, főleg a "civilizált országokban", a gazdaságainknak egyre hatékonyabbnak és profitábilisebbnek kell lennie ahhoz, hogy eltartsuk magunkat, egymást, ez pedig a minőség rovására megy, máshogy nem lehet megoldani. Nincs annyi tiszta termék, ami a "civilizált ember" szükségleteit ellátná. (Ezek a szükségletek egyre nagyobbak, torzabbak, szélsőségesebbek és sokszor a média által vezetettek, manipuláltak, de erről majd máskor.)

Az élelmiszeriparnak az az érdeke, hogy minél kevesebb melléktermék, minél több "értékes, eladható termék" szülessen. ("a húsipar minden hulladéka veszélyes hulladék, cél: minden melléktermék és hulladék teljes feldolgozása" - link lent)

• Minél kisebb területen minél több állatot tartani, növényt termeszteni, akár természetellenes körülmények között is. A lényeg a profit, az senkit sem érdekel, hogy az emberek egészségében ez milyen változást, degenerálódást indít el.
• Ezért kezdték el manipulálni az állattartást, tápszerezni, minél hamarabb felhízlalni, felnöveszteni az állatokat, tömni, oltani, antibiotikumozni az állatokat.
• Olyan csirkéket, állatokat "fejleszteni", aminek minél nagyobb a melle, mivel az emberek ezt szeretik, ezt lehet jó áron eladni. Ha az iparon múlna, két lábon járó csirke-, és pulykamellek álldogálnának a szűk ketrecekben.
• beindult a növények "fejlesztése" is, a génmanipuláció, a paradicsomba egy halnak a génjét oltják be, hogy a fagy ellen ellenállóbb legyen, a kártevők ellen szintén génmanipulációt alkalmaznak, stb.

Érdekességek a meatrixben.

Dehát ennek is megvan a maga fizikai korláta, ezért ennek a területnek a maximalizálása után beindultak az egyéb trükkök.

• A cél: a korábbi melléktermékeket (nyesedékek, csontok, porcok, vér, stb.) minél nagyobb százalékban valahogyan visszaforgatni az élelmiszeripar termékeibe. (részletesen később)
• jöttek a húsnak látszó termékek, pl. párizsi, virsli, májkrém és egyéb finomságok, amikről már sokan tudják, hogy közük sincs a húshoz, mégis rengetegen veszik, pedig ha elolvasnák az összetevőket, bizony elriadnának
• aztán mára már az igazi húst is manipulálják, vizezik, aromákkal oltják a sonkákat, felvágottakat, mert úgy nehezebb, szaftosabb, finomabb (húsvétkor mindig extrán figyel a fogyasztóvédelem, mert megugrik a sonkafogyasztás, aztán az év további 360 napjára újra bealszanak az emberek)

Természetesen visszaélések nem csak a húsiparban vannak. Néhány csemege más területekről:

• szaloncukor - mandula helyett sárgabarackmagból készül a percipán a marcipános szaloncukorban.
• a pirospaprika évek óta terítéken van, hogy kínai és egyéb helyekről érkező paprikával keverik a jó minőségű magyart,
• a méz a múltkor került terítékre, mi szerint iszonyat a minősége, a legtöbb meg sem közelíti a méz kategóriát, inkább cukornak nevezhetnénk,
• színezékként, pl. epres joghurtban használják a bíbortetűt (kármentetűpépet), de az eper sem eper benne, hanem egy speciális fa forgácsa...
• a tejcsokikban a tej összetevők "benne tartásához", elegyítéséhez, szilárdításához marhavért használnak, aminek az alvadása erre tökéletes
• 1-2 éve volt botrány a tej és tejital különbségéből, most az egyik reklám ki is hangsúlyozza, hogy nem tejsavóból van a termékük.
• a kínaiak tojásrúdjáról én is újonnan értesültem, Maxtól.

A kiskapuk

Azt is régóta lehet már tudni, hogy az irányelv szerint az össztömeg 2%-át el nem érő összetevőt nem kell feltűntetni, hiába is vadásszuk a címkéket, soha nem tudjuk meg, hogy mi volt benne még 2% alatt, amit esetleg nem akartunk volna megenni.

Vagy a kedvenc megfogalmazásom a "zellert, tejet, földimogyorót, stb. felhasználó üzemben készült"... Értem én, hogy az allergiások miatt ezt rá kell írniuk, mert lehet benne számukra allergén. (Megjegyzem, nekem is csak jól jön, hiszen helyből nem veszem meg.) De ez számomra azt sugallja, hogy valójában nem tudják garantálni, hogy az üzemben lévő bármi belekerüljön.

Valamelyik nap olvastam egy csomagoláson a következő angol feliratot: Recept: nem tartalmaz mogyorót, Gyár/Üzem: nem használ mogyorót, Összetevők: nem tudja garantálni a mogyoró-mentességet...

Ami még bevett trükknek tűnik, amivel el lehet bújni a fogyasztóvédelem elől, az a titkos receptre való hivatkozás. Vajon ilyen esetben milyen eszköz van a fogyasztóvédők kezében? Mert ha a gyártó kiadja a pontos receptet - akár csak bevizsgálás végett -, akkor félő, hogy kiszivárog, márpedig az ipari kémkedés elég nagy méreteket ölt. Azt gyanítom, hogy ilyenkor saját bevizsgálót alkalmaznak... Ott van a Pick szalámitól a sok-sok féle sonkáig, a hamburger"hús"-tól a Cola-ig, amelyek mind le vannak védve, nem tudjuk, hogy mit eszünk. Mondjuk meg sem próbáltam kikérni az összetevőit a hamburgereknek, mert nem érintenek, de kíváncsi lennék, mit mondanának, hiszen - úgy tudom - fogyasztóként jogom van tudni az összetételét az adott, megvásárolandó terméknek. Kivéve persze ilyen esetekben...

Kicsit belekutakodtam, hova is kerül az az irtózatosan sok (0,3 Mt/év 1997-ben) vágóhídi melléktermék, ami évente keletkezik. Találtam is néhány érdekességet, itt van például ez (Hulladékhasznosításitechnológiák a gyakorlatban - Állati eredetű termékeket feldolgozó iparágak esetében):

• tejipar mellékterméke a savó, ami belekerül a savóitalokba, savóporokba, részletes felhasználás, termékek listája a 7. dián, pl. levesektől pékárukig, bébiételektől akril műanyagig...
• húsiparban az állati vérből centrifugálás útján kinyerik a plazmát, amit utána például a húsiparban, édesiparban (krémek, habok), diétás élelmiszerekben, boriparban használnak - 17. dia
• a csontot pl. étkezési zsírban (!) és persze a jól ismert zselatinban (pl. gumicukor vagy tortazselé, krémek, stb.) köszönthetjük.
• a baromfifeldolgozás mellékterméke a tyúkzsír, amivel sokszor lehet találkozni a teljesen természetes összetevőjű levesporokban,
• szintén a baromfiknál a fehérjefeldolgozás szónál esett le az állam: az M-betűs hamburgerek emlegetése láttán... eddig csak sejteni lehetett, hogy nem csak hús van benne, de hogy baromfibőr... mit szólna ehhez a sok grillcsirkéről bőrt lehúzó és félredobó hamburger-fan...? Aztán ha utána néz az ember lánya az itt említett Bt-nek, akkor kiderül még néhány turpisság: a milliárdos vállalkozások körébe tartozik, mégsem lehet róla közelebbi információhoz jutni, legalábbis egy adatkutatónak nem sikerült... Amit én találtam róla, az is csak egy érdekesség: az élelmiszervizsgálati közleményekben a cégnél az ISO minőségbiztosítási rendszer verziószáma helyett (ezt vizsgálták) ismét az M-betűs céget találjuk. Ami azt jelentheti, hogy az ő minőségi előírásaik szerint dolgoztak.
• A kb. 300 kt/év hústermelési hulladékból a húsipar 100-at, az ATEV 200-at dolgoz fel (ebből 20 kt ipari zsír címen fut, ami sokat, de mégis keveset mondó. Juthat belőle az élelmiszeriparnak, a kozmetikumokba, kenőanyagnak, bárminek, csak a fantáziánk bírja.
• Az ATEV-ről és tevékenységéről itt lehet bővebben olvasni. Például olyanokat, hogy: "A gépsorba betett döglött állatokból, bonyolult hőkezelési folyamatok során húslisztet, csontlisztet illetve zsírt készítettek... húslisztet az állattenyésztők megvásárolták, majd a mezőgazdasági állatok takarmányába keverték. Következésképpen a marha, sertés és baromfi állatok nem csak növényi eredetű takarmányon, hanem egykori dögökből készült húsliszten is nevelkedtek. "A kutyákból, macskákból az ATEV csinált húslisztet, azt megette a csirke meg a disznó, azokat pedig megettük mi. De ennek már szerencsére vége, 2001 óta ez nem fordulhat elő" Ezt még ma is élvezhetik, akik 2001 előtt gyártott konzervet vásárolnak..."
• 2001. után már nem ez a módszer, mert a húsliszt előállítása dögökből "szigorúan tilos". Ha mégis húsliszt lesz belőle (dögökből), akkor is komposztálni kell, vagy elégetni. (ha valami spontán csoda folytán megszáradna és ledarálódna...)
• egészséges állatokból lehet húslisztet gyártani, ez kerül a kutya- és macskaeledelekbe, takarmányozási célra használják. Értsd: megetetik a malaccal a malacot, vagy a csirkével a bocit, vagy a bocival a malacot...
• Létezik még csontliszt, halliszt, húsliszt, szaruliszt, tolliszt, vérliszt - csak takarmányozásra, komposztálásra, talajerő-pótlásra használják, illetve a háziállatok táplálására (pl. kutya-macska-konzervekbe), hivatalosan. Gyakorlatilag ki tudja... Megnéztem gyorsan szegény Pamacsunk konzervjét, és valószínűleg a nyershamu fedőnév rejti a fenti lisztek valamelyikét.
• ezek a lisztek pár évvel ezelőtt főleg a BSE (kergemarha-kór) miatt kerültek előtérbe, ha még emlékszünk rá. De általuk lehet az, hogy voltak halízű, sertésízű, stb. csirkék...
• egy jó pont: biodízel gyártásra is alkalmas.

Amit tehetünk:

• Minden esetben OLVASSUK EL A CÍMKÉT, AZÉRT VAN RÁÍRVA, HOGY TUDJUK, MIT ESZÜNK MEG.
• NÉZZÜNK UTÁNA INTERNETEN, HA NEM TUDJUK, MI, MIT JELENT AZ ADOTT ÖSSZETEVŐ
• LEHETŐLEG HÁZTÁJI TERMELÉSBŐL ÉLŐ GAZDA, ISMERŐS, STB. TERMÉKÉT VEGYÜK
  

Felhívás!!! (Időközben kedvet kaptam a további érdekességek felderítéséhez)

Most nem feltétlen vegetáriánusként, hanem mint a tudatos táplálkozás híve keresem azokat az embereket, akik segítenek összeszedni:
az élelmiszereinkben található "gyanús" összetevőket,
a trükköket, átveréseket, amiknek majd minden nap bedőlünk

Ha újságíró, tudatos táplálkozó, vagy érdeklődő laikus vagy, és találtál ilyen anomáliát, érdekességet, furcsaságot, kérlek jelezd itt a blogon, vagy e-mailben.

Folyt. köv.