2009. június 29., hétfő

Pamacs(ka), a fejspecialista

Múlt vasárnap óta egy édes kiscicával kiegészülve, hármasban tengetjük mézes heteinket.

Mindketten cicamániások vagyunk, és már nagyon vártuk a kis jövevényt. Megbeszéltük, hogy amint átköltözünk az új lakásunkba, be is vállalunk egy szép, cirmi cicát. Barbóca barátnőmék Pötyije azonban kicsit korábbra időzitette az almát, és mivel nem tudtunk ellenállni a fehér arcú cirmosnak, megbeszéltük, hogy két hónapos korában, az esküvőnk után elhozzuk őt.

Ezért most átmeneti lakását rombolja, tépi, rágja, mássza... Jelenleg a hűvösvölgyben, Balázs munkahelyén lakunk, egy kertes ház tetőterében, az irodaszint fölött. Az eredeti tervekkel ellentétben itt ugyan nem tud kertben ugrálni, de kb. egy hónap múlva, ha beköltözünk, az is eljöhet.

Az első napokban kissé hisztis volt őmacskasága: egy délelőtt, amikor nem voltam itthon, rekedtre nyávogta magát, végül Balázs megsajnálta, és egy emelettel lejjebb vitte, magához. Szokásához hiven lefeküdt a billentyűzetre, és már minden rendben is volt. Hagyta dolgozni Balázst és ő is megnyugodott, hogy nem hagytuk el. A baloldali képen a gyönyörű mancsát mutatja, alvás közben. Nagyon édes kis titokzoknijai vannak, és ahol sötétebb a csikja, ott a párnácskája is fekete.

Kedvenc időtöltése az iróasztalokon flangálás, a számlák és egyéb iratok, ruhák földre játszása, a matrac szélének kaparása, az alommal való zajcsapás és egyéb baromira idegesitő dolgok. :-) Estére próbáljuk lefárasztani, hogy legalább éjszaka tudjunk aludni egy kicsit. Erre tökéletesen alkalmas a lézer pointer, amivel kényelmesen tudjuk edzeni és levezetni a kilométerhiányát.

Néha bevadul, és betámad minket, ami különösen éjszaka izgalmas, amikor ráugrik az emberre - főleg a fejünk környékére specializálódott, ezért is kapta tőlem a fejspecialista nevet. Nem csak álmunkban szokott meglepni, de napközben is imádja nézni a fejünket, vagy fölötte a nemtudjukmit, de nézi és jön közelebb, mászna fel rá, ha hagynánk. Nagyon izgalmas neki, de nem teljesen tudjuk, miért. Azt még értem, hogy a lógó fülbevalóim érdekesek, de hogy anélkül mi tetszik neki rajtunk, azt nem tudjuk. Balázson tegnap például szemüveg volt, és az nagyon nem tetszett neki, majdnem fújt rá.

Mivel elég harcias és mi is tréneljük a sok játékkal, nyúzással, harcicának is szoktuk nevezni. Anyukámék óriásira nőtt, de iszonyatosan jámbor Bercicáját pillanatok alatt futásra kényszeritette. :-)

Óriási füleivel állandóan kagylózik, vagy az ablakban sasolja a madarakat, fákat. És persze a leghülyébb helyeken tud aludni... Az előbb kerestem, mert nagyon csendben volt: átnéztem az összes helyet, ahol eddig előfordult, és nem üt6találtam. Aztán hirtelen megláttam derékmagasságban, a vasalódeszkán szunyálni. Szóval igy telnek a hétköznapjai őmacskaságának.


1 megjegyzés:

murok marci írta...

nagyon vicces kis cicamica - és azok az óriási fülek!!!
a talp párnácskáit én is nagyon szeretem simogatni:-)

Blog Widget by LinkWithin
Hobbies