Tegnap óriási élményben volt részünk: Oláh Zoltán barátom jóvoltából élvezhettük a HVQ (Harcsa Veronika Quartett) zártkörű unplugged koncerjét, mely egyben felvétel volt az MR2 műsorához.
Zoltánomat évek óta ismerem és imádom (Ő is vegán jó pár éve), amolyan vicces fazon óriási szívvel, nem is tudom, miért nem jutott előbb eszembe, hogy biztos megszivat valahogy. Történt ugyanis, hogy zártkörű koncert lévén minden zenész csak 6 embert hívhatott meg. Zoltánom - akivel amúgy viccből magázódunk - 2 jegyet felajánlott egy rádiós sorsolásra, melynek a bannerét láthattátok is a Cicaságokon. Mondta, hogy vegyünk részt benne, és mi pajkosok lévén nagy bőszen meghallgattuk az ominózus műsort, megfejtettük, beküldtük, izgultunk - és nem nyertünk...
A sorsolás ezen a hétfőn történt, reggel nyolckor a következő felállásban: párom munkába menet a kocsiban hallgatta, én itthon laptopról, közben Zoltánommal skype-os kapcsolatban álltunk és beszélgettünk. Aztán kihúzták a szerencséseket, akik nem mi voltunk. A nagy szontyolódásom közepette Zoltán kijelenti, hogy ne búsuljunk, mert mivel ennyire édesen és lelkiismeretesen végigcsináltuk az egészet, nekünk adja a másik két jegyét. Hirtelen kitört belőlem a röhögés! Ezt már korábban eldöntötte magában - mint kiderült -, mert abból látszik, hogy ki akar igazán ott lenni, aki még erre is hajlandó :-) És mi azok voltunk, mert nagyon szeretjük a HVQ-t...
És most egy kicsit róluk (és a koncertről) - ez itt a reklám helye: a MR 8-as stúdiójában este 8-kor kezdődöt a koncert. A zenekar (Harcsa Veronika - ének, Oláh Zoltán - bőgő, Majtényi Bálint - dob, Blahó Attila - zongora) kibővült Gyémánt Bálinttal, aki gitárral szállt be a muzsikálásba. Fergeteges volt ennyire testközelből hallgatni őket, nagyon élvezhető és óriási élmény volt! Szegény Zoltánom minden szám után a haját tépte, hogy a lámpáktól folyamatosan elhangolódott a bőgője, és újra és újra vissza kellett hangolnia. De számunkra ez nem volt gond, ezt meg is mondtam neki is, semmivel nem csökkentette az élvezhetőséget.
Már az első számnál elfogott a jókedv és a mosolygás: Attila és Bálint két oldalról papírtépkedéssel adták meg az ütemet bizonyos részeknél. :-) Majd a szám végén papírgalacsin görgetésével csináltak hangeffekteket. Ez nekünk annyira tetszett, hogy szerintem még évekig fogjuk emlegetni.
Veronika hangja fergeteges, nagyon tetszik a stílusa, a kedves átkötései, az a beleélés, ahogy énekel! És annyira együtt vannak a tagok, hogy nekem ez mindig óriási élmény. Látni, ahogy együtt "mozognak", akár a szinkronúszók, vagy a táncosok, ahogy figyelik egymást, kommunikálnak... Ilyen összhangot ritkán látni akár párok között is...
Meglepetésszám is volt, ami Cica révén külön megdobogtatta a szívemet (és a páromét is): a Macskafogóból a Miu-miújság c. dalt hallhattuk! :-) Majd eljött a pillanat és a meglepetésvendég is: Jamie Winchester. Ekkor esett le, miért láttuk az előtérben. A szokásos lezserségével belibbent, énekelt egy duettet és ment :-) Másik nagy kedvencem ő, nagyon jók a dalai, szövegei, hihetetlen tehetség. És Veronikával is nagyon jó párost alkottak.
Egyszóval nagyon élveztük a koncertet és ezúttal is köszönjük Zoltánomnak, hogy bár megdolgoztatott érte, de ott lehettünk!!!
A műsort az MR2-n június 2-án lehet majd meghallgatni (Acustic), a HVQ-ról pedig itt tudhattok meg többet.
3 megjegyzés:
Tavaly a vega fesztiválon is hatalmasat alkottak Zoliék, nekem is nagyon bejön a zenéjük.
Örülök, hogy jól éreztétek magatok!
Köszi az élménybeszámolót! Úgy látom, hogy tényleg jó helyre került a 2 koncertbelépő! :)
Köszi az élménybeszámolót! Úgy látom, hogy tényleg jó helyre került a 2 koncertbelépő! :)
Megjegyzés küldése