Az elmúlt fél évben sok olyan dolgot hoztam tető alá, véglegesítettem, amit már hónapokkal, vagy évekkel ezelőtt elkezdtem, elterveztem, stb. Sokaknak ez nem nagy dolog, de levegős jeggyel (Ikrek) és szangvinikus temperamentummal ez egy igen komoly eredmény részemről.
Feltűnt ugyanis, hogy túl sok a bejegyzéseimben az alábbi kifejezés: múltkor/tavaly/hónapok óta/évekkel ezelőtt elkezdtem/tervez(t)em/készítem, stb. Hogy mire utalnak, mit mondanak ezek a számomra?
Tisztában vagyok azzal, hogy a realizációs képességem alapvetően gyenge: túl sok az ötletem, túl sokminden érdekel, sokmindent szeretnék kipróbálni, ehhez képest pedig kevés az időm (tudom, kinek nem?), és amit elkezdek, nagyon sok esetben nem fejezem be. Gondolatban megszületnek bennem dolgok, és nem kerül megvalósításra, nem tudom akarati szintre "lenyomni" az ötletet. Elfogy a türelmem, az ihletem, a lendületem, lelkesedésem, és a sok-sok terv - hónapokra vagy évekre legalábbis - csak terv marad.
Hogy ezt a hiányosságomat orvosoljam, jó ideje felírom az ötleteimet egy nagy lapra, és próbálok azon haladni, újra átgondolni, majd ha még mindig fontos számomra, megvalósítani a dolgokat. A hétvégén megtaláltam egy ilyen papírlapot, amit még 5 (!) éve készítettem, és amin Finnországban terveztem meg a hazajövetel utáni teendőket, készítendőket, többek között azt a kis piros házikót, amit idénre sikerült végre befejeznem...
A nagy lapokat sokszor természetesen elhagyom, ezért újabban ide, a blogba mentem el piszkozatként azokat a dolgokat, amiket szeretnék megvalósítani, megírni, megfőzni, megalkotni, stb. És egyre csak gyűlnek a piszkozatok is... Most 22-vel "büszkélkedhetek", de lesz ez még így se. Miközben nem mondanám, hogy otthon ülök és malmozok, hiszen rengeteg dolgot csinálok így is, csak hát még többre lenne igényem. Legszívesebben 1-2 hétig csak alkotnék (minden téren), és akkor talán utol tudnám érni magam egy időre.
Miért nem tudom akarati szintre "lenyomni" a gondolataimat, terveimet?
Mondhatnám, hogy időhiány, ami igaz is, de ez azt hiszem, önmagában kevés lesz...
Mentségemre szolgáljon, hogy naponta mindössze 2-3 órám van (azt is innen-onnan csippentem le), hogy alkossak, vagy bármi ilyen tevékenyet végezzek, hiszen annyira gyorsan elmennek a napok a kötelező körökkel - és akkor még nem mentem el , találkozni bárkivel, sportolni, bulizni, vagy idejét sem tudom, mikor olvastam utoljára egy-egy jó könyvet, stb. Márpedig ezekre is szükségem van, hogy élő embernek érezzem magam, ne csak egy zombinak.
Miért nem fejezem be?
Arra is rájöttem, hogy félek a végleges, visszavonhatatlan, végérvényes dolgoktól. Legelső ilyen ráeszmélésem a rajzaimmal kapcsolatban volt, mikor foggal-körömmel tiltakoztam az ellen, hogy lefújjuk hajlakkal a rajzokat, hiszen utána már nem tudok módosítani, javítani rajta. Természetesen a mai napig nem ültem neki felturbózni egyetlen rajzomat sem, de fenntartom magamnak a lehetőséget, hogy ezt bármikor megtehessem. Hogy miért? Nem is tudom, talán mert a világ - és benne én is - folyamatosan változik, semmi sem statikus, minden alakul, fejlődik. Miért pont a tárgyak, gondolatok, írások, receptek ne fejlődnének?
Ha fotóalbumot csinálok, nem írom rá a feliratokat, és mindenen hagyok egy rést, lyukat, amit még lehet rajta módosítani, hozzátenni, stb. (Szerintem a word-öt hasonló beállítottságú ember találta ki :-P)
Szóval ilyen háttérrel talán már érthető, miért olyan nagy dolog, hogy évek óta - Luca székeként készülő - dekorációkat, terveket fejeztem be, rendet raktam a számítógépemen, stb.
Azt is észrevettem, hogy a határidők segítenek befejezni dolgokat. De hogy az ember a saját hobbiját is határidőkkel végezze? Na ne... Minden porcikám tiltakozik ellene, hiszen ezt ihletből, szeretetből, alkotási vágyból, szórakozásból, töltődésből csinálom. Viszont ha elmegy az ihlet, vagy közbejön valami, akkor ottmarad fél- vagy negyedkészen az alkotás? Ez sem jó megoldás. Elgondolkodtam már azon is, hogy akinek ez a szakmája (szobrász, festő, stb.), az hogy egyezteti össze ezt a két dolgot? Hogy lehet időre, de mégis ellazulva, ráhangolódva, áradva alkotni? Ha valaki tudja a megoldást, pls szóljon nekem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése