Kb. 1-2 hete fogalmazódott meg bennem, hogy elkezdek egy sorozatot a reklámokról. Történt ugyanis, hogy az elmúlt évek nem egészen tudatos, de TV-böjtje után az utóbbi időben elkezdtem újra tv-t nézni (azaz inkább hallgatni). Mivel marketing végzettségem is van és mindig is érdekeltek a reklám, annak pszichológiája, korábban faltam a szakmával kapcsolatos dolgokat, híreket, tanulmányokat. A főiskolán Sas Istvántól, a '80-as évek híres magyar reklámszakemberétől tanultam, és mivel akkoriban még nem eszméltem rá a reklámok többsége mögött álló hihetetlen erejű manipulatív szándékra, csúsztatásokra, stb., szívesen tanultam ezt a területet. Még most is a fülemben vannak István szavai, amikor ecseteli, hogy "adj a fogyasztónak felmentést saját maga előtt, és találd ki a light cola-t, margarint, cigit. Tudja, hogy ugyanolyan káros, mégis felülteti saját magát vele..."
Évekkel ezelőtt konstatáltam, hogy milyen felszabadító érzés az, hogy az életmódomból fakadóan egyáltalán nem vagyok kitéve a reklámok kereszttüzének, hiszen bármelyik csokiról vagy üdítőről, esetleg autóról próbálnának meggyőzni, elvi okokból nem vagyok potenciális vásárlójuk. Ez a különleges helyzet tesz alkalmassá az objektívebb szemlélődésre és értékelésre - mert mint tudjuk, a reklámok egy része (az emocionális típusú) az érzelmekre hat, célja, hogy "dobd el az agyad és fuss az első boltba megvenni a terméket".
De hamár a filmek közt úgyis nézem, hallgatom, ezáltal hatással van a tudatomra, szeretném ezentúl ilyen gondolkodó, tudatos szemmel nézni a reklámokat. Felfedezni és ezzel leleplezni a hazugságaikat magam és mások számára.
Az elmúlt pár hét egyik "gyöngyszeme" egy M-mel kezdődő (tény, hogy ez most nem a reklám helye, de őszintén szólva tényleg nem emlékszem, mi volt a neve) gyomorkönnyítő hatású gyógyszer volt. Ami a gondolataimat beindította, az a hatásmechanizmust taglaló gyomor-ábra volt, amibe bemegy először a sok-sok étel - a hamburgertől a fagyiig talán -, majd miután elakadtak, jön "hősünk" (a gyógyszer) és a probléma megoldva.
Milyen tudat alatti üzenetet hordoz ez a reklám? Egyél csak nyugodtan, fogyassz, zabálj, nem baj, ha rosszullétig csinálod, mert majd jön a gyógyszer, és megoldja a helyzetet. (Igaz, hogy közben tönkreteszed az emésztésedet, a méregtelenítő szerveidet, közben elhízol, a szervezeted pedig semmi hasznosíthatóhoz nem jut, de legalább jobban érzed magad utána.) Párom mondta ki nagyon bölcsen: nem ám a mértékletesség lenne a megoldás (és a tudatosság, hogy mit eszel meg - teszem hozzá én), hanem hogy bekapsz rá egy bogyót, 'oszt jól van.
Tovább gondolva számomra ez a modern hedonizmus reklámja, hiszen a rómaiaknál is ez dívott, csak ott nem gyógyszer követte a hatalmas adag ételeket, hanem az ujjuk, illetve a lúdtoll... Még tovább gondolva felteszem a kérdést: még mindig itt tartanánk? Egyél-igyál, habzsolj, fogyassz, birtokolj, töltse ki ez az egész életedet - ez számomra minden, csak nem a "civilizált ember", aminek mi magunk tartjuk magunkat...
3 megjegyzés:
Szia Norci!
Szinte pontosan ugyanezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem úgy általában a reklámokkal és konkrétan az M gyógyszer reklámjával kapcsolatban.
Másik kedvencem - hasonló témakörben - az "Anya, még mindig székrekedésem van...", mire Anya előkap egy bogyót, hogy ez majd mindent megold... (nem tudom, ezt láttad-e már.)
Anya miért nem azt tanácsolja a lányának, hogy "kislányom, táplálkozz egészségesebben, fogassz több zöldséget, gyömölcsöt, folyadékot és rostban gazdag élelmiszert?"
Nem!
Ehelyett: kapjál be egy-két bogyót (ami ne ecseteljük, mit tesz az emésztő- és bélrendszerrel), s minden megoldódik.
Remélem, nem voltam túl naturális, de annyira egyre gondoltunk!
Sok sikert és kedvet a további blogíráshoz!
:-)))))
Üdvözlettel,
Adéle
Szia Adéle,
örülök neki, hogy "egyre jár az agyunk", ez azt jelenti, hogy már legalább ketten vagyunk, akik nem dőlnek be ezeknek a hülyeségeknek. :-) Viccet félretéve tudom és bízom benne, hogy egyre több gondolkodó ember van, aki kiszabadul a fogyasztói társadalom markából és a tudatosságot választja!
Ezt a másik reklámot még nem láttam, de el tudom képzelni a leírásod alapján... brrr... az a legfelháborítóbb benne, hogy csomó ember követi, és eszébe sem jut, hogy nem ez a megoldás, hanem például az egészséges, rostgazdag táplálkozás.
Ez a téma még ráadásul érint is: egész kiskoromtól székrekedésem volt, és állandóan kiszáradt az ajkam. Mindenféle orvosnál jártam, de soha senki egy szóval sem mondta, hogy többet kellene innom... aztán jött valaki, aki meglátta, hogy szőlőzsírral kenem az ajkamat, és közölte, hogy hiába teszem, mert belülről vagyok dehidratált, és igyak rendesen (napi min. 2 litert tisztán). Amióta ezt teszem, nincs székrekedésem és az ajkam sem szárad ki. Na, ennyit a modern orvostudományról...
Köszönöm a megjegyzést, remélem, lesz még olyan téma, amiben olvashatom a hozzászólásodat!
üdv,
Nóri
Életem legjobb döntését hoztam meg amikor tudatosan kidobtam a TV-t és a rádiót az életemből és próbálom szűrni minden felesleges felém haladó infót.
Rájöttem: minél kevesebb külső inger ér, annál közelebb kerülök valódi Önmagamhoz.
Tudatosult bennem mennyire fontos mi jön be a szememen, a fülemen keresztül, mennyire hatnak a tudatra, főleg ha érzelmileg is megérint.
(Tulajdonképp a Titok c. könyv, film is erről szól, amilyen érzelem+gondolat együttes van az elmédben az válik valósággá!)
Megjegyzés küldése