Hát engem is utolért... pedig pont valamelyik nap írtam magamról, ezért a helyzet megnehezedett, de ahogy szoktam mondani, "innen szép nyerni".
Lássuk csak:
- Szeretek táncolni - mindenféle táncokat: csak úgy, önfeledten a szórakozóhelyen, vagy kötöttebben is hastáncot, rockyt, latin táncokat, de kipróbáltam az afrodance-et is és bármi másra is nyitott vagyok,
- Imádom a "lelki kurkászást", ahogy én hívom: az önismeretet, lelkizést, ezért mindenféle csoportokba, tanfolyamokra, oldásra, családállításra járok. Ami érdekes, hogy főként gondolati ember vagyok, aki általában a fejében él, bár az utóbbi években egyre jobban átbillen a mérleg a megélés oldalára.
- Egy kis sokkolás: a beöntést egy jó dolognak tartom - élettanilag és érzésre is :-) Évekig hárítottam, ódzkodtam tőle, de be kellett látnom, hogy nincs vele gond, sőt :-P
- Szeretem a skandináv országokat: pár hónapig éltem Finnországban, jártam Dániában, Svédországban is. Tetszik a nyugodtságuk, mentalitásuk. Ha nem hinnék abban, hogy ott a helyünk, ahova születtünk, ilyen helyen élnék - de bárcsak lenne egy kicsit melegebb odafönn! :-)
- Állandó közléskényszerem van, imádok beszélni, írni, kommunikálni, és általában nem a felszínes dolgokról, hanem belecsapok a lecsóba, a lelkiekbe. A párom szerint egy pszichológus veszett el bennem (de az örökre :-P). Hogy kiéljem, tagja és szerkesztője vagyok a veg.hu-nak, szeretek szervezkedni, beszélgetni, írni, és régóta foglalkoztat a könyvírás is (természetesen valamilyen lelki témában).
- Hamar lelkesülő, pörgős, de nem annyira kitartó típus vagyok. Jönnek-mennek a gondolatok, ötletek, érzések, hangulatok, de csak kevés dolog, ami állandó az életemben/fejemben. Az emberek például ilyenek (párom, barátaim).
- Feledékeny és szétszórt, aranyosan szeleburdi tudok lenni, néha nekimegyek, leverek és elejtek dolgokat. Velem mindig történik valami muris, és jókat tudok nevetni magamon. (látom lelki szemeim előtt, ahogy a párom ezt olvassa és nagyokat bólogat. De mivel imádja Susanne Mayer figuráját a Született feleségekből, ez semelyikünknek nem okoz gondot. :-P)
Hát ennyit rólam, a többi (gondolat, érzés) az írásaimból úgyis kiderül. :-)
Kezdő blogozó lévén nem igazán tudom, kinek adhatnám tovább a staféta botot, úgyhogy ettől most eltekintek (de fenntartom a jogot, hogy később szabadon kipécézzek valakit erre a nemes feladatra).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése