2009. december 25., péntek

Te is kulturális kreatív vagy?

Ki a kulturális kreatív?

Maga a kifejezés Paul Ray amerikai szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus találmánya. Ők nevezték el azt az "új" társadalmi réteget és gondolkodásmódot, amely a hagyományos modernista versus konzervatív világszemlélet mellett mind komolyabb helyet követel magának az amerikai társadalomban. A koncepciót a 2000-ben megjelent, The Cultural Creatives. How 50 Million People Are Changing the World (Harmony Books, NY), a Kulturális Kreatívok. Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot című könyvben mutatták be, amely kutatások nyomán a világ több országában, így Magyarországon is folytattak-folytatnak hasonló felméréseket, itthon a Budapest Klub koordinálásában.

Röviden és tömören: egy olyan embercsoport, társadalmi csoport, te, vagy én, vagy a szomszéd, tehát bárhol jelen vannak, akik máshogyan, mondhatni morálisan, tudatosan élik az életüket, gondolkodnak a világról, de ezzel azt hiszik, egyedül vannak. Pedig nem, nagyon is sokan vannak, Európában közel 100 millióan, tehát minden 6-7. ember, de az elszigeteltség, másság érzése miatt nem találnak egymásra. Noha életszemléletük alapvetően optimista, sokan közülük ma még úgy érzik, kevesen vannak, nem tudnak hatékonyan beleszólni a társadalom alakításába. Változtatnák ők a világot, de "a világ túl nagy ahhoz, hogy az egyén a világ dolgaira bármilyen hatást gyakorolhatna".

Kulturális kreatívok fejlődési útja

A fejlődési út középpontjában az egyéni tettek állnak. Ha az elszigeteltség érzésén már felülemelkedett kulturális kreatívok egymásra találnak, együttműködésekbe kezdenek, akkor újfajta értékrendjükkel a világot más mederbe tudják terelni. Hatalmas erő lakozik bennük, amelynek kiáradásának legfőbb akadálya az, hogy nem találnak egymásra. Bár egyedül is értékesek - ekkor maguk és mikrokörnyezetük számára valósítják meg a gondolkodásmódjuknak megfelelő változásokat, újitásokat -, de óriási lehetőséget közösségekbe rendeződve hordoznak igazán. Ehhez viszont az kell, hogy rájöjjenek: nincsenek egyedül, és higgyenek teremtő, változtató, újitó erejükben, képességeikben, lehetőségeikben mind egyéni, mind emberiség szinten.

A kulturális kreatív magatartásforma abból indul ki, hogy az egyén felelősséggel tartozik a saját mikrokörnyezetéért (saját életéért, a közvetlen környezetében élők életéért), és ezen a mikrokörnyezeten keresztül a makrokörnyezetet (tágabb környezetet, társadalmat, egész emberiséget) is formálja. Ennek a felelősségnek a felismerése kulcsfontosságú. Nem kivül, másokban, a világban keresi a bűnbakokat akár egyéni, akár emberiségszintű problémákra, hanem magát fejleszti. A kulturális kreatívok számára meghatározó kérdés az egyén tudatossága és önmagán való munkálkodása, hiszen ez az az alapegység, amelyből azután minden egyéb következik. A világot megváltoztatni csakis akkor lehet, ha az egyén gondolkodásmódja, tudatszintje, gondolat- és viselkedésmintái változnak. Tisztább a nagyvilág csakis akkor lehet, ha tisztábbá lesznek az egyéni kisvilágaink, amelyekből a közös nagyvilágunk összeáll.

Hisz az alulról ép
ítkező, demokratikus formációkban, a hierarchikus, áldemokratikus rendszereket erre cserélné le. Alapelvük a szabadság, egyenlőség, testvériség oly sokat hangoztatott hármasa, mely az ő megközelítésükben a gazdasági, jogi és vallási "szférában" kellene beteljesülnie.

Elszeparált egyéni, sokszor egoista törekvések helyett közösségekben és közös célokban gondolkozik, ehhez keresi az együttműködő partnereket. Kapcsolataiban törekszik a szeretetre, emberségre, odafigyelésre, a kölcsönösségre és mindkét fél megelégedettségére, akár üzletről, akár személyes kapcsolatról legyen is szó. Tehát a törtető, versenyző mentalitás helyett egymás segitése az alapelv, és megjelenik az "egymásért dolgozunk" nézőpont is. Az ÉN-t a MI váltja fel, és a MI-be nem csak a közvetlen környezete, családja fér bele, hanem törekszik ennek a körnek a folyamatos, tudatos tágítására, hogy az egész emberiség részesüljön belőle.

Az egyéni életét az alábbi eszközökkel, elvek mentén alak
ítja át:
  • külső és a belső béke megteremtése, a meditáció, különféle spirituális gyakorlatok,
  • holisztikus gondolkodásmód, egységtudat, összefüggések, hasonlóságok, közös pontok keresése
  • alternatív, emberközpontú megközelitések az oktatásban, gyógyászatban,
  • környezet-tudatosság,
  • közösségi és szociális munka,
  • a másik emberrel, a másik vallással, nemzettel, kultúrával való harmonikus együttélés, a
  • az utazás, mint a megismerés fontos eszköze,
  • a Föld és a természet értékeinek tisztelete,
  • az emberiség jövőjének, az utánunk jövő generációk érdekeinek képviselete,
  • régi minták elengedésében, és új minták létrehozásában látja a jövőt,
  • egyszerre indul kifelé és befelé, hogy mást; akar, nem hisz sem a hagyományos konzervatív, sem a materialista, felhalmozás-központú modernista életszemléletben.
  • a jóléttel és az anyagi javakkal szembeni belátó attitűd, az „önkéntes egyszerűség”
Az „önkéntes egyszerűség” nem kényszerű lemondást jelent, hanem a felelősségvállalás, a belátás szerves része, „a megtehetném, de nem teszem, megvehetném, de nem veszem”- attitűdje, tudatos részvétel egy világban, amely nagyobb lábon akar élni, mint amit a Föld tartalékai számára lehetővé tesznek. Úgyszintén ide tartozik a tudatos pénzkezelés, a tudatos fogyasztói magatartás kérdésköre éppúgy, mint a globális szegénység jelensége, ami a kulturálisan kreatívan gondolkozó ember számára nem az „ő problémájuk”, hanem mindannyiunké, hiszen ugyanazon egység és közösség szerves részei vagyunk mindnyájan, ahol minden mindennel összefügg.

A kulturális kreatív viselkedésmód jellegzetessége az emberi élet minőségi tartalommal való feltöltésének igénye, az önmegismerési, tudatosodási folyamatban való aktív részvétel, a kreatív, alkotó tevékenységekhez, művészetekhez, tudományokhoz való vonzódás, és a saját önkifejezési forma kreatív felfedezése és megélése.


Összességében elmondható, hogy a kulturális kreatív tudatosság nyitott, befogadó, korlátok és határok felett, univerzális értékekben gondolkozik. A csoporthoz tartozók többsége hívő, spirituálisan egyéni utat jár, a vallások közötti hidakat és közös alapértékeket keresi, fontos számára a spiritualitás napi szintű megélése, ez utóbbi azonban többnyire nem kötődik formális vallási keretekhez.

Nem csak vallási téren, hanem általánosan elmondható, hogy a szétválasztó gondolkodás helyett a szintetizáló jellemző rájuk. A kapcsolódási pontokat keresik nézetek, gondolatok, emberek között, nem pedig a különbségeket.

Gondolkodásmódja túlmutat önmagán, igyekszik meglátni, tekintetbe venni a kölcsönös összekötöttséget, a kisebb és nagyobb rendszerek és egységek közötti összefüggéseket, a tényt, hogy egyén, család, nemzet, emberiség csakis akkor kerülhet harmóniába önmagával, a természettel, az univerzális törvényekkel, ha kimondja, hogy nincs elkülönülés, ha belátja, és képes megélni az egységet, az összetartozás élményét és tudatát. A hagyományos gondolkodásmód sokszor megfigyelhető, elkülönítő jellege helyett a kulturális kreatív gondolkodásmód összekapcsol, és egy holisztikus világkép felé mozdul el, amely a világ kérdéseit összefüggő rendszerként kezeli, legyen szó külső és belső békéről, spirituális útról, környezetvédelemről, társadalmi kérdésekről, globalizációról vagy fenntartható fejlődésről. A kulturális kreatívok számára az egyes részterületek nem különálló egységekként merülnek fel, hanem mint az egész szerves részei, amelyek folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással. Egyén, család, közösség, nemzet, emberiség nem egymástól elkülönülő egységek, hanem egymásból következnek, ahogy az általuk képviselt tartalmak és minőségek is egyenes arányban állnak az egyénnek, mint ezen egységek alapelemének gondolkodásmódjával és tudatállapotával.

A közösség sokszínű és sokrétű, különböző hátterű, vallású, tehetségű, különféle sorsfeladatokkal ellátott emberekről van szó, akiknek közös jellemzője, hogy másképpen, tisztábban, szebben, boldogabban akarnak élni, akik a béke megteremtésén munkálkodnak az emberben és a világban, akik felelősséget éreznek önmagukért, az emberiségért, a Föld jövőéért, és ezért tenni is hajlandóak. Ebben a tekintetben kulturális kreatívnak lenni azt jelenti, elfogadni mindazokat az irányokat és gondolatokat, amelyek mögött ugyanez a szándék húzódik meg, akkor is, ha a másik másképpen, más formában él és gondolkozik.

A kulturális kreatívok között vannak hívők és nem hívők, vannak, akik a spiritualitás, a hit, az érzés felől indulnak el, megint mások a ráció, az ész, a tudomány felől közelítenek. Közös jellemzőjük azonban, hogy megvan bennük a szándék, hogy befogadjanak, hogy "középen találkozzanak", hiszen a holisztikus világszemléletet éppen az jellemzi, hogy az egyes alrendszereket nem elkülönülten, hanem az egész szerves részeként tekinti.


Alapkérdés a kulturális kreatív gondolkodásmód számára, miként lesz képes az emberiség megoldani a rá váró globális, környezetvédelmi és társadalmi kihívásokat, mit jelent ma a fenntartható fejlődés, és mit tehet az ember a saját életében és odakint a világban azért, hogy a folyamat az emberiséget egy békésebb és boldogabb világ megteremtése felé segítse.


Ennek a nyitott, az egészben, mint szerves egységben való gondolkodásnak a készségét és képességét mind gyakrabban nevezik "planetáris tudatosságnak", egy olyan új gondolkodás és tudatosságformának, amely lépésről lépésre érlelődik, alakul és erősödik, határok, vallások, nemzetek és kultúrák felett egy egészen új, eddig nem látott erőtérként jelenve meg majd idővel a Földön.


Folyt. köv.

http://www.kulturaliskreativok.cc/
http://www.tisztahangok.hu

6 megjegyzés:

cicukám írta...

Gondolataid, kérdéseid, s válaszaid ismerős tartalmakat hordoznak.Próbálkozások ebben a témában pl.Hankiss Elemér kezdeményezései is.A bajom és kérdésem a kezdeményezéssel van. Hol van az hogy : elndult. halad, fejlődik?Talán azért döcög a dolog mert az alapok a tudás személyes minősége mondhatni cirkalmányos megfogalmazással, hogy : polarizát.
egyszerűbben pedig: nincs közös mennyiségü alaptudás szintünk.
Nem hiába az a gondolat aminek ma kellene igazán hatnia ( mnden nemzetieskedés nélkül, de tárgyszerüen és tételesen):
" Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre deül"

cicukám írta...

jav: polarizált

Norci írta...

Nem is biztos, hogy kell a közös alaptudás... legalábbis teljes mértékben. mindenki más-más tudást szerez meg, gyűjt be élete során, tapasztalatai alapján. A lényeg az lenne szerintem, hogy ebből kihozza a maximumot. Nem tapasztalhat meg, tanulhat meg mindenki mindent. Nő vagyok, ebben az életemben nem fogom megtudni, milyen férfinak lenni, és még sok más tapasztalattól el vagyok vágva, de pont ez a lényeg, hogy ugyanakkor hozzájutok más, értékes tapasztalatokhoz, amihez mások nem. Egyedi élményeim vannak, és ebből tudok meríteni, erőt fakasztani a továbblépéshez. A hatáshoz, alkotáshoz, gyarapításhoz. De másoktól is át tudok venni élményeket, átérezni másét, és én is át tudom adni másoknak a sajátjaimat, ha olyan a kapcsolat közöttünk: őszinte érdeklődéssel, empátiával és szeretettel teli.

cicukám írta...

Igazad van.
Az alapok tudásán az általános műveltséghez szükséges ismereteket értem.
Én is NŐ vagyok, volt olyan élethelyzet, amikor éreztem, hogy mint nő ( sőt, szőke nő:-P)nem tudom megoldani a feladatot.
Így aztán a szivem helyett a racionalitásom hatott.
Most is ezzel folytatnám:Az elindulás, a haladás, a fejlődés igénye ami fontos számomra.
A többi csak " szó, szó, szó"....(W.S)

cicukám írta...

Küldök egy linket, ha nem veszed zokon, Ma találtam rá, én is most kezdem töviről hegyire tanulmányozni.
remélem segít a kreativitás ,vagy a Te kifejezéseddel élve" Kulturális Kreativitás" témakör tágításában.
Íhttp://www.forlong.hu/blog/me:
Más:
Remek dolgokat festesz!!
Nagy érzéked, tehetséged van hozzá. Gratulálok.

Norci írta...

Igazán köszönöm!!! A linket is, mindenféle olvasnivalót! Tegnap elkezdtem egy cikket a negativitásról, aztán a közösségi létről, de komolyabb a téma, mint amennyi eddig megfogalmazódott, letisztázódott bennem, úgyhogy tovább fog tartani, mint gondoltam.

Mondják, hogy van tehetségem az íráshoz is, de egyelőre még nem tudok vele mit kezdeni, ezért itt írogatok. Gyakorlat teszi a mestert, aztán hátha jön valami lehetőség. Addig pedig marad a festés, és még valami, ami egyelőre titok, de dolgozok rajta nagy lelkesedéssel...! Hamarosan kiderül!!! .-)

Blog Widget by LinkWithin
Hobbies