tag:blogger.com,1999:blog-8939178847365470594.post4217560199229839920..comments2023-10-17T10:55:33.139+02:00Comments on Vegetáriánusság, candida diéta, tudatos táplálkozás: Kelet és nyugat találkozása a zöldségragubanAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/02263491985460929588noreply@blogger.comBlogger3125tag:blogger.com,1999:blog-8939178847365470594.post-14026304205355035662009-04-20T19:56:00.000+02:002009-04-20T19:56:00.000+02:00Azt hiszem, nem adtam át elég jól azt, ami bennem ...Azt hiszem, nem adtam át elég jól azt, ami bennem van. <br /><br />Nem azt mondom, hogy ne utazgassunk, ne tiszteljük, sajátítsuk el más kultúrák részeit, vagy azonosítsuk magunkat a nemzetünkkel, hogy "magyarkodjunk". Számomra egy nemzethez való tartozás nem feltétlenül abban nyilvánul meg, hogy népviseletet hordok. Ez is lehet része, ha az belülről jön. Ez olyan, mint a templomba járás: nem attól leszek jó keresztény, hogy vasárnaponként ott ülök az első sorban. De ha belülről jön, meg is tehetem. <br /><br />Szerintem a lényeg az lenne, hogy megkérdezzük magunktól, hogy mit jelent számomra magyarnak lenni? Egyáltalán jelent-e, mond-e ez nekem valamit? <br /><br />Az egyetemes értékekkel egyetértek, de az uniformizálással nem. Az, hogy valaki felvállalja a magyarságát, az számomra nem azt jelenti, hogy ezzel "kiemeli magát a fertőből", hogy jobb, mint a másik nemzet tagja, hanem csak annyit, hogy más. (sem pozitív, sem negatív értelmet nem kap ettől, mert azzal mi töltjük meg, ahogyan cselekszünk) <br /><br />Mint ahogy egyéni szinten is mások vagyunk, individumok. Gondolom, abban egyetértünk, hogy az egyéneket nem lenne célszerű összeolvasztani. Attól még, mert azt mondom, hogy más vagyok, mint a többiek, van egy egyedi és megismételhetetlen feladaom a világon, személyiségem, múltam, karmám, stb, még nem mondtam azt, hogy ettől még jobb vagyok, mint a többiek. Szerintem ugyanez működik nemzeti szinten. Ha egybeolvadok, akkor nem keresem és nem is találom meg a helyemet a világban, stb. <br /><br />Szándékosan használom a számomra szót. Ez az én szubjektív megélésemet, érzelmeimet, hozzáállásomat, előítéleteimet, stb. - mikor mit - jelent. Pont ezért írtam azt, hogy ettől még más érezhet másképp, mert miért ne? Amivel én nem tudok azonosulni, az másnak lehet teljesen testhez álló. Éppen azért, mert egyediek vagyunk. <br /><br />Szerintem az a tudat, hogy magyar vagyok, nem befolyásol, korlátoz az egyetemes szeretetben - már ha jól csinálom. Mint ahogy az sem, hogy nő vagyok, vagy hogy két fülem van. Egyszerűen tudom, hogy ez van, ez mit jelent számomra. Szerintem.Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/02263491985460929588noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8939178847365470594.post-27497332293600911082009-04-15T15:36:00.000+02:002009-04-15T15:36:00.000+02:00Nóra!
Érdekes, amit felvetsz, eszembe jutott ezzel...Nóra!<br />Érdekes, amit felvetsz, eszembe jutott ezzel kapcsolatban több minden, megpróbálok néhány gondolatot ide leírni ebből, ha érdekel.<br />Értem, hogy mit fejtegetsz, de úgy gondolom viszonylagos minden. Mi tekinthető saját nemzeti dolognak, s mióta az? Ha elemezzük egy kicsit az itteni viszonyokat, amiben élünk, akkor láthatjuk, hogy folyamatosan szakadunk el dolgoktól. A magyar népviseletet ki hordja manapság? Nyugati ruhákat hordunk. Az ételeink is ilyenek, hol van a kovászos kenyér, a kásák? A régi magyar almafajták? Nyugati ízeket eszünk, ilyen ruhákat hordunk stb.<br />Kolumbusz előtt nem volt burgonya, vanília, kakaó, kukorica...<br /> <br />És ha a vallást nézzük meg, a kereszténység akkor, amikor államvallássá tették ugyanilyen idegen volt... Ki tudja, hogy annak idején milyen vallási elemeket hoztunk magunkkal?<br />Én úgy látom utak vannak, igyekszünk valahova,talán ugyanoda, de más utakon jutunk el oda. Van, aki a keresztény vallás egyikében találja meg a maga önkifejezését és van, aki a Krisna-hitben. Hasonlatos a lakásokhoz, helyekhez, van, amit magadénak érzel és van, ami nyomaszt.<br />Egyszerűen Neked idegenül hatott, mikor odamentél.<br />Én emlékszem (ateista nevelésben részesültem és nagyjából 16 évesen kezdtem el keresgélni ilyen téren, nagy lázadásnak számított), de hiába próbáltam beilleszkedni közösségekbe, fél óra múlva feltettem magamnak a kérdést: mit keresek én itt? Próbálkoztam, de nem ment. Éreztem, hogy kell valami, de nem volt meg az a valami.<br />Elég elemező típus vagyok, nem fogadok el dolgokat azért, mert az valamivel jár, mindig kibogozom. <br />Az erőltetett dolgokat nem szeretem, a jelképeket viszont igen. Feltéve, ha valaki tudja, hogy mit miért csinál, hord stb.Renata Kalmanhttps://www.blogger.com/profile/06044140888948131025noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8939178847365470594.post-26869765622412741542009-04-15T14:00:00.000+02:002009-04-15T14:00:00.000+02:00Ma a világfalu korában, szerintem teljesen megszűn...Ma a világfalu korában, szerintem teljesen megszűnt a jelentősége, a "hova születtünk" kérdésnek. Amikor bárki felkerekedik egy repülőre és pár óra múlva egy másik kontinensen ér földet, ott élhet,ott lakhat. <br />Ennek megvan a maga szépsége. <br /><br />Azt gondolom a faji, vallási, nemzeti identitásnak meghatározás helyett az egyetemes emberi értékekre kellene inkább koncentrálni. <br /><br />Ha az ember azonosítja magát fajjal, kultúrával, nemzettel, akkor beszűkülhet a látótere és kizárhat az életéből egyébként sok érdekes messziről származó dolgot.<br /><br />Én európaiként semmi megvetendő abban, hogy valaki jógázik, valaki reikivel gyógyít, valaki zen meditációt követ, valaki buddhista. Ahogy a kereszténység is kontinenseket hódított meg. Ezzel szerintem nincsen probléma. <br /><br />A világ kultúrája mindenkié: a zene, tánc, ételek, építészet, művészet. Egyszerűen csak be kell fogadni a sokszínűséget.Szabó Gáborhttps://www.blogger.com/profile/04023709487730852028noreply@blogger.com