Reklám és erkölcs
Akár kerüljük, akár nem, a reklámok tagadhatatlanul életünk részévé váltak, szinte alig tudjuk/tudnánk kiiktatni az életünkből. Médiaböjt alatt szoktam próbálkozni az elkerülésükkel, de mivel a felmérések szerint egy átlag nagyvárosi embert napi 1000-2000 inger ér, ez szinte lehetetlennek tűnik. Ha nem kapcsolom be a tv-t, rádiót, tehát tudatosan nem nyúlok a médiához, akkor is szem előtt van az óriásplakát, a járdafelfestés, az innen-onnan szemmagasságba belógó táblácskák, a szórólaposztók, a buszokon, autókon elhelyezett feliratok, , stb. és már bámulom is őket öntudatlanul...
Reklámból sokféle van, ez sem egy homogén terület, ami egy az egyben megérdemelné, hogy ráhúzzák a vizes lepedőt. Amivel nekem személy szerint gondom van, az a mögöttes manipulatív szándék. Amíg a reklám az alapvető funkcióját tölti be - tájékoztat, informál, mindezt lehetőleg tényszerűen -, addig az égadta világon semmi baj nincs vele. Nem tudom megvenni az adott dolgot, ha nem tudok róla. De amint befolyásol, vágyat gerjeszt, megtéveszt, félreinformál, a bűntudatomra hat, azt üzeni, hogy ettől leszek boldog, stb, az nekem már nem az etikus kategória.
És mint tudjuk, a reklámok nagy része emocionális típusú, azaz az érzelmeinkre hatnak. Nem is annyira az érzelmeinkre, mint inkább az érzelmi defektjeinkre, a félelmeinkre, önértékelési gondjainkra, a kontrollálatlan vágyainkra, stb. Elhitetik velünk, hogy az adott termék nélkül te nem vagy jó és gondoskodó anya, biztos hátteret nyújtó férj, egyáltalán nem tudsz semmi értékeset felmutatni az életben, ha nem rendelkezel bizonyos dolgokkal. Ezt nevezem manipulatív szándéknak.
A reklám alapvető funkciója a tájékoztatás, információadás, csak újonnan jött be a képbe a manipulatív szándék. Pl. AIDA elemeknek a vágykeltésre és azonnali vásárlásra ösztönző elemei.
Valahol minden reklám befolyásol, mert ha én ajánlom neked az adott szakembert/terméket, és te amúgyis hiszel nekem, bízol bennem, rögtön referenciaemberré válok a szemedben. Hiteles vagyok számodra, ezáltal (azaz általam) manipulálhatóvá váltál.
Ezt használják ki a reklámszakemberek, amikor David Beckhammel és Hajas Lászlóval kínáltatják a termékeiket. Csakhogy van egy csavar a történetben, és ezek az emberek már rég nem a szakterületüknek megfelelő termékeket kínálják. Könnyen elhinném Davidnek, hogy az xy márkájú labda húdejó a még nem létező fiamnak, hogy megtanulja rúgni a bőrt, vagy Lacinak, hogy az adott olló/sampon/zselé milyen alkalmas a frizurakészítésre, de nem ezt kapom tőlük. Általános referenciaszeméllyé növik ki magukat (azaz inkább teszik meg őket), aki hitelessé válik a nézők szemében, akár női tangát, akár brokkolit árul. A referenciaszemély biztosításával a reklámszakemberek leveszik az állampolgár válláról az informálódás és gondolkodás terhét, adnak helyette "követendő példákat", és már el is hitted, hogy ha David parfümjét magadra fújod, ugyanolyan sármos (?) és ügyes (!) leszel, mint ő.
Milyen lenne a morálisan is helytálló reklám?
Van egy barátom, Robi, aki asztalos, és remek munkát végez. Nem csak szakmailag, de emberileg is kiemelkedő számomra, ezért is vagyunk barátok, illetve ezért is bíztam rá a beépített ágyam megtervezését és kivitelezését. Amikor elkészült az ágyammal - amit azóta is rendre megcsodál minden hozzám látogató -, felvetettem neki, hogy fényképezzük le, és jó lesz a "portfóliójába". Erre azt mondta, neki nincs olyanja és nincs is szüksége rá...
Az első hűledezés és döbbenet után ezen aztán elgondolkodtam. Mivel jó munkát végez és elégedett ügyfeleket hagy maga után, Robit szívesen ajánlják, adják kézről kézre az ügyfelei. Ez a szájreklám, ami nem más, mint az elégedettségünk kinyilvánítása, és bár szubjektív, mégsem manipulatív reklámtevékenység.
Ha valaminek szellemileg létjogosultsága van, és minden szempontból helyes/jó, például Robi munkái, annak nem kell manipulatív reklám. Nem kell iránta - amúgy nem létező - keresletet gerjeszteni, felturbózni tisztességtelen eszközökkel, mert létező keresletre "épít", dolgozik.
A morális reklám tényszerű, bizonyítható az, amit állít, és mentes minden manipulatív szándéktól. Nincs elbújtatva szerkesztői rovatba, vagy képkockák közé beszúrva, hogy csak tudat alatt fogd fel az üzenetét. Nem fenyeget, vagy helyez kilátásba negatív hatást, nem apellál a félelmeidre, hanem hagy választást, hogy azt tedd, amit szeretnél. Egyszóval nem manipulál.
Hogy nem leszünk manipulálhatóak?
Ha vesszük a fáradtságot, és magunk is utána nézünk dolgoknak, tájékozódunk. Ha nem hiszünk el mindent első szóra, azért, mert Mari néni - aki amúgy nem kompetens az ügyben -, azt mondta, vagy "hát a TV-ben is bemondták". Ha újra visszaszokunk a gondolkodásra, arra a tevékenységre, ami többek közt emberré tesz minket. Ha megpróbálunk a dolgok mögé látni, keressük az okokat, és nem elégszünk meg a felszín kapargatásával.
Végre ma volt egy kis időm, és hozzáláthattam az októberi (!) egyiptomi képek feldolgozásának. Illetve először nem a képekkel dolgoztam, hanem az összes töbi emléket fogom az albumba elhelyezni: belépők, hotel karkötő, boarding card stb.
egy áttetsző - amúgy kislemez tárolására használandó - tasakban helyeztem el a belépőket. 
